Tkp. eddig nem derült ki, mire akarsz itt kilyukadni ezzel a csomó beírással?

Az sem világos mit nem értettél, amit leírtam. Beírsz ide ilyen lexikon-szócikkszerű magyarázgatásokat. Mi nem volt világos, hogy Arisztotelész nem vett részt Alexandrosz hadjáratában? Hogy az egyiptomi órák hossza nem volt egyforma az év különböző szakában? Hogy a fejlett csillagászatot nem a 365 napos évtől számítom, hanem miután rendszerbe foglalják a csillagképeket, leírják mozgásukat ill. azok mozgásáról képleteket írnak fel?

A görög nem is 1500, hanem igazából 2000 évig is a tudomány nyelve volt: ennek elmagyarázása nehéz, olyan szempontból, hogy ezt nem ismered. A görgök előszeretettel utaztak más népekhez, megismerni a szokásaikat. Maguk is csodálkoztak, honnan jött a civilizáció, több írójuk is említette, melyik görög tudós hol tanult. Nyilván vettek át tudást Babilóniában vagy Egyiptomban, lehet többet is, mint azt gondolnád. De az egész messze eltörpül az övékéhez képest.

Ilyen az idézetek, hogy a görögök Egyiptomba jártak sűrűn iskolába rendszerint felbukkannak - magyarul - Várkonyi, Gorbovszkij vagy Nemere könyveiben. Ez a felületes, csőlátás esete, mikor Diodórosz egy odavetett megjegyzésébe kapaszkodnak, mikor felsorol több híres görögöt, akik Egyiptomban jártak (nem azt írta, hogy tanultak), ezt már a modern írók teszik hozzá. Valójában nem érdekli őket a görög kultúra, de nem is ismerik, de az egyiptomi sem, hisz utána meg arról érvelnek, hogy akkor meg ők kitől kapták a műveltséget (mert szerintük ez valami "csomag", ami valamilyen homályos őskorban keletkezett, majd egyik civilizáció a másiknak adta).

Hozzáteszem, hogy szinte minden tudományágat a görögök találtak fel, volt vagy hatszáz költőjük, drámaírójuk, közel kilencszáz görög történetíróról van tudomásunk, aztán több száz matematikusról, geográfusról, filozófusról, grammatikusról tudunk. A görög már az i.e. 7. századtól a tudomány nyelve volt s maradt Bizánc 15. századi bukásáig, mely állam addig Európa legfejlettebb állama volt. Az i.e. 7-6. században léptek fel az első görög természettudósok, filozófusok, mitográfusok, geográfusok, logográfusok, akik először igyekeztek a világot és történéseit leírni, elkészíteni az ismert világ leírásait. Ilyenek nem voltak, sem a perzsáknál, sem máshol (esetleg sorold őket, de mindegyikre tudok tízszer annyi görögöt), ezért számolom a tudomány nyelvét ettől görögnek, mert csak ők voltak.

Bizáncban volt a legfejlettebb a gazdaság, legmagasabb a kultúra addig, amíg el nem buktak az oszmánok által. Elég összehasonlítani Ny-Európa latin "krónikaíróit" Konstantinápoly tudósaival, Tzetzész, Eusztathiosz és a mások munkáival, a Szuda lexikonával (arról nem is beszélve, hogy Konstantinápoly bukásával a görög tudósok százai menekültek Itáliába, s az arról szóló tanulmányok garmadájára is utalok, mely ezek kapcsolatát vizsgálja az ott megindult reneszánsszal).

Sorold már az egyiptomi/perzsa matematikusokat, geográfusokat, történetírókat, filozófusokat, költőket, drámaírókat...! Sorold már, hogy hol volt szabad polgárság, harmadik rend, hol beszéltek az ókorban demokráciáról, hol voltak színházak, költői és drámaíró versenyek! Amúgy a hellenisztikus korszak nagy tudósai, filozófusai mind Nagy Sándor hadjárata elé esnek, mondjuk Platón, Thuküdidész, Herakleitosz és a többiek. ha az egyiptomiaknak vagy perzsáknak több eszük lett volna, ők is elmentek volna a görögökhöz tanulni (esetleg tudsz ilyeneket?).

Ellenben valóban volt a keleti kultúrákban, ami fejlettebb volt a görögökétől, akik elméleti tudományokban mindenkit vertek, s ez a kézműipar, építészet, öntözéses gazdálkodás, fémkovácsolás és még pár dolog.

Én nem mostam össze a munkásjeleket a vallási feliratokkal, csak jeleztem (mert nem szóltál erről), hogy azok azért akadnak (eleve munkásjeleknek mondtam, nem vallási feliratoknak).

Az összemosás az, mikor rossz könyvet veszel le, és Hérodotosz szájába adod, hogy 400 ezer munkás dolgozott a piramison, majd felhánytorgatod a régészeknek, hogy hogy ezen az évezredek óta sűrűn lakott helyen, hogyhogy nem találták meg a viskóikat ennek a 400 ezernek...? Mert ha neked tetszőt ír, akkor hiszel Hérodotosznak, ha meg nem, akkor elveted. Mert Hérodotosz írta, hogy a papoktól azt hallotta, Kheopsz bezáratta a templomokat.

Amúgy lehet a piramis belsejét nem díszítették felíratok, de a piramis melletti halotti templomában voltak ilyenek, sőt a levezető útját is díszítették ilyenek. Erről Hérodotosz is írt, aki még látta, de a régészek is találtak még maradványokat a 19-20. században, közte egy Hufut ábrázoló dombormű darabját.

Most akkor ezzel a csomó beírással mit akarsz kihozni, hogy ez vallási építmény és nem sír volt? Hiába néz úgy ki, mint a többi piramiskomplexum? Hiába van a piramis mellett halotti templom, levezető út és völgytemplom, mint a többi piramisnál?

Mondjuk az sem derült ki, mi az amit annyira tüzetesen tanulmányoztál, hogy mi nekünk itt annyira meg kéne lepődnünk...? Hogy akkor a gízai piramisok más technológiával épültek, mint a korábbiak...? Ezt eddig is tudtuk, akkor meg mire akarsz kilyukadni...?

(A végén még ez a kis papolás arról, hogy elismered, másokkal ellentétben, ha valamiben nincs igazad, etecera...)