Pár észrevétel arról, amit "csak olvasó írt":

9567:az még nem egy "fejlett" csillagászat, mert az évet 365 napra és 12 hónapra osztották. Hogy a napot 24 egységnyire osztották? Csak éppen voltak éjszakai és nappali nap, amit felosztottak 12 részre, s ennek a hossza folyamatosan változott az év szakában. Arisztotelészt  Alexandrosz nem vitte magával, nem is volt a fordítója (s valószínűleg nem is tudott csak görögül, ami meg a tudomány nyelve volt vagy másfél évezreden át).

9568: persze, hogy tudtak az egyiptomiak sok mindent, hiszen egy 3-4 ezer éves civilizáció.

9559: tudtommal az Óbirodalom idején nem használták még a papiruszt, hanem bőrtekercsekre írtak. Egyébként a papok rendszeresen átmásolták ezeket, hisz számos történet maradt fenn papiruszokon vagy bőrtekercseken, melyek írója megjegyzi, hogy egy korábbi tekercset másolt át. Az egyiptomiak nagyobb építményeknél maketteket készítettek (ilyenek is maradtak fenn), de voltak kiviteli rajzaik is (a legelső a 18. dinasztia idejéből egy papiruszon maradt fenn).

9570: a pí és fí, felesleges itt ostorozni a "nyugati gőgöt" (honnan veszed ezeket?), a tudósok simán elfogadnák ez, csak azt kétlik, hogy az egyiptomiak tudatosan alkalmazták volna ezeket az állandókat. Ufókat meg kár állandóan előcibálni, amikor itt a píról, a 365 napos évről vagy az egyiptomiak wc-zési szokásairól beszélsz.

9571: Mi alapján nem jó a 20 év, nagyon végigrágtad? Kettővel több, kettővel kevesebb? Nem csak a gizai piramisok, hanem az előtte és utána levők is hasonló célzattal épültek, ugyanaz az elrendezés, csak némelyik nagyobb, másik kisebb, vagy szegényesebb: piramis, halotti templom, levezető út, völgytemplom. Az uralkodó mindegyiknek alapított egy papságot, melyek a halála után a királyi nekropoliszt gondozták. Ilyesmiben a gízaiak sem kivételek. Némelyik piramiskomplexumot már elég hányavetien fejezték be, így Gízában is (a középbirodalmi fáraók pedig már köveket vittek el a gízai komplexumokból saját építményeikhez).

9573: Hérodotosz nem azt írta, hogy egyszerre 400 ezer munkás dolgozott, hanem csak 100 ezer, akiket negyedévente leváltottak. Felesleges ott (4600 év után!) keresni az otthonaikat. "...III. és IV. dinasztia piramisai különböző módon épültek, és egyáltalán nem egységesek..." stb... amit itt már többen és sokszor leírtak, annyira ne oszd azt észt, ahogy te fogalmaztál marha kedvesen másokról (amúgy itt is ez az "ebben nincs semmi ufós dolog", akkor meg nem kellene állandóan emlegetni, meg értelme sincs..).

9574: hát lehet, hogy soha nem tudjuk meg, hogyan épült az a két gízai piramis, de ahogy Paul írta, most valami "építési napló" megtalálását várjátok? Amúgy az elmúlt fél évszázadban rengeteg új adat és ásatási eredmény került elő éppen Gízából, ennek is utána olvashatsz, közte a Nagy Piramis egyik rámpájának alapja. Lehet, hogy nem tudjuk meg az építés pontos menetét, de egyre jobb sejtések vannak, s az építészek v.leg eddig kiötöltek vagy 4-5 fajta eljárást, amivel elég hihetően fel lehetne építeni ezt az építményt, s valószínűleg az egyik lesz ezek közül az igazi.

Egyiptomi piramisok érdekes aspektusa lenne a más civilizációkra hatás? Egy kis utánzás már a rómaiaktól kezdve, divat az egész, akár az obeliszkek, meg az egyiptomias szobrok esetében a szabadkőműves "templomokban".

9577: már megint az ufóhívők malmára hajtja a vizet a "kifestés hiánya" (ha kifestették volna, az is az ő malmukra hajtaná a vizet...). Láthatólag a 4. dinasztia ideje egy puritánabb kor volt, s nyilván királyi parancs tiltotta a "kifestést", viszont a piramis magköveinek belső oldalán, a teljesen lezárt tehermentesítő kamrákban, a piramis mellett hajógödröket fedő gerendákon egy csomó munkásjelet, fáraó kartust is találtak... (és ez pont elég nem?, )

 

Hérodotoszt meg szívesen idézem, a 2500 éve a helyszínen járta körbe az egyiptomi emlékeket és városokat: "Itt a terhet a férfiak a fejükön hordják, a nők a vállukon, és a nők állva, a férfiak pedig guggolva vizelnek. Szükségüket benn a házban végzik el, de az utcán étkeznek, azt adva okául, hogy a rút dolgokat otthon kell elvégezni, a kevésbé rútakat nyilvánosan." (1.35)