"Egy családi ház pincéjéhez ha nincs talajviz teljesen fölösleges a drágábbik."

Ez nem igaz, nagyon tipikus kivitelezői hiba, hogy a függőleges falakra rárakják a sima bitumenes lemezt, aminek szinte nulla a szakitószilárdsága, emiatt alkalmatlan oda. Ide kötelező a "drágább" modifikált bitumenes lemez.

"Szerelőbetonba minek a vas? A szerelőbeton feladata az, hogy a vasakat legyen min szerelni és vasbeton lemez betonja öntéskor ne keveredjen a sóderral, a súder meg minél kevesebb vizet szivjon ki a friss betonból. Szerelőbetonba csak egészen különleges esetben kell vas. Ha eltörik hét eltörik, még úgy is erősebb mint a sóder ami alatta van."

Itt fogalmi tévedésben vagy. Manapság a szerelőbetont a lábazatra fekvő vasbeton lemezre értik, ami a feltöltés fölött helyezkedik el, erre ülnek rá a válaszfalak, erre kerül a vizszigetelés-hőszigetelés-padló aljzatbetonja.

Ezt bizony kőkeményen vasalni kell, mert (mint a pár hozzászólással lentebbiek is mutatják) nem lehet azzal számolni, hogy a lábazati falak közé kerülő feltöltést az előirt 95%-ban rétegesen tömöritik, valamint gyakorlati tapasztalat az, hogy a belső válaszfalak sokszor arrébb másznak, mint a terveken van.

Egy 8-as, 10-es hálóval vasalt, 12-15 cm vastag szerelőbetonra bárhová helyezhetők a válaszfalak, és nagyon nagy fesztávokat kivéve majdnem mindegy, hogy milyen minőségű a feltöltés alatta.

A klasszikus szerelőbeton, ami a lábazati falon belülre kerül 5 cm vastagon, nagyon ritkán kerül már csak képbe, leginkább pincealjzatnál, ahol a falak vasalt zsalukőből vannak, és a vasalás ne szúrja át a vizszigetelést.