"a »génosz« szónak magyar szövegekben való erőltetett és öncélú használata esetében"
A génosz a latin genus megfelelője, annak előzménye.
Hornyák Péter István: "A keletkezés (genesthai) és a nem (genos) közötti relatív és relacionális kapcsolat konceptuálisan is megjelenik a genesis és a genos természettudományos és metafizikai megkülönböztetésében. A nem mint a klasszifikációs felosztás egysége minden egyes genezis eredete: »Némelyeknél szemmel látható, hogy a létrehozó (gennon) olyan ugyan, amilyen a létrehozott (genommenon), ámde nem azonos vele, s nem is alkot vele egységet számbelileg, hanem csak formailag egy vele, mint például a természeti valóságoknál, mert az ember embert nemz ... Elegendő, ha úgy fogjuk fel a dolgot, hogy a nemző alkot, és a fajta benne van az anyagban ... Itt is úgy van tehát, mint a következtetéseknél: mindennek kezdete a lényege. Mert a lényeg fogalmából jönnek létre ott a szillogizmusok, itt meg a keletkezésfolyamatok (geneseis). S a természeti alkotásainál hasonló az eset, mint ezeknél itt. Mert a mag úgy hozza létre az alkotásait, mint a művészi alkotásokat; ez is magában hordozza lehetőség szerint a formát, s az a lény, melytől való a csíra valahogy egynemű azzal, amelyet létrehoz.«
A genos mint azonos formán (génesis synchès tom tò eidos) alapuló geneológiai egység tehát az, amin az individuális reprodukció nyugszik, a nemszerű identitás azonban időbeli differenciát tartalmaz. Úgy is mondhatnánk, generáció minden olyan nemzés (Zeugung), mely az első (isteni) keletkezést követi, vagyis folytonos továbbnemzés (Fortzeugung)."
... az ógörögből átvett latin generatio (genesis) keletkezést és nemzést jelent, míg a genus (genos) megfelelője a 'nemzetség, nem'. Modern vonatkozásban ez a családi (biológiai) származás és a társadalmi egyidejűség kettős szemantikájának felel meg, s mint ilyen a modernitás egyik lehetséges önleírását jelenti az idő-, társadalmi és önviszonyulás tekintetében. Az említett kettős jelentésréteg hosszú múltra tekint vissza, s már a fogalom első filozófiai reflexiójában is megjelenik. Arisztotelész a Metafizika V. könyvében így ír a nemfogalom (genos) több jelentéséről: »Nemről, nemzetségről (genos) akkor beszélünk, ha az azonos formájú lények keletkezése folytonos. Így mondjuk például, hogy 'ameddig van az emberi nem', s ezen ezt értjük: hogy amíg az emberek egyik nemzedéke a másik nyomába sorakozik. A 'valaki nemzetsége' kifejezés azt jelöli, hogy ki az első okozója egy nemzedék létének, így mondatnak nemzetségre nézve némelyek hellénnek, mások meg iónnak ... Továbbá használatos még a nem szó a nemi fogalom értelmében, mint ahogy a sík nemi fogalma a síkalakzatoknak, s a test nemi fogalma a testalakzatoknak ... A nem szót tehát ennyiféle jelentésben használjuk: először ugyanazon fajta folytonos keletkezésére, másodszor az egyfajú első mozgatóra, s harmadszor a közös anyagra.«"
Generáció a fogalomtörténet mérlegén – megjegyzések Koselleck generációra vonatkozó gondolataihoz
https://www.academia.edu/4123974/HPI_Generacio_a_fogalomtortenet_merlegen
Génosz = fajta, nem, forma
Géneszisz = a fajtajelleg továbbadása, átörökítése, sokszorozása
