comix1976 Creative Commons License 2013.12.18 0 0 45063

Somogyvár - Bencés Apátság és Kupavár

 

 

Somogyvár és az ispáni vár vázlatos történetét, kutatástörténetét két forrásból származó idézetekkel igyekeztem összeszedni.

 

                                     

 

„A 11. században készült sáncon belül egy kisméretű templom épült, amelyet temető övezett. Szent László király 1091-ben alapította meg Somogyváron a Szent Egyed apátságot, amelyet francia földről származó bencés szerzetesekkel népesítettek be. Az alapító 1095. július 29-én bekövetkezett halála után földi maradványai ezen apátságban leltek első nyughelyet. A 13. században az apátság már magyar vezetés alá került. A 15. század a hanyatlás időszaka. 1508-ban már nem volt szerzetesi élet a kolostorban. 1553-ban említik a kolostor utolsó apátját. 1556-ban jutott a várrá alakított kolostor török kézre. 1799-ben még magasan álltak a templom és a kolostor falai, valamint a védőfalak.”

 

             

 

           

 

„Somogyvár a királyi alapítású bencés apátság a Szentháromság, Szent Péter és Pál, valamint Szent Egyed tiszteletére volt szentelve. Az 1241 előtti Magyarország 80 Szent Benedek rendi monostora közül ez volt a legnagyobb. Somogyvár község északi részén a Kupavár hegynek nevezett, 170 m magas domb háromszög formájú platóján helyezkedett el. Szent László király első sírhelye, ahol 1095 július 25 – 1173-ig nyugodott. „

 

   

 

     

 

                 

 

 

Ispáni vár:

 

„A templom és a kolostor a védművekkel körülvett ispáni vár területén épült fel. 12 lá széles, kőből és téglából, habarcsba rakott várfal egykor körülvette az egész térséget.  A kívül-belül két láb széles falköppeny közét kő és téglatörmelékkel töltötték ki. A hatalmas várfal alapozás nélkül épült, eredetileg fa védművek készültek a X. században, amelyet később átépítettek és többször megújítottak (XII. és XIII. században) A királyi apátság védművei tehát nagyobb részt együtt épültek a kolostorral. A hagyomány szerint Koppány vára volt. A néphagyomány máig őrzi a vár alatti Szentesica forrás legendás históriáját-ahol a megölt Koppánynak kopjafás emlékoszlopa áll. A nép úgy tudja, úgy tartja, azért szent a forrás, mert itt mosta meg István király gyilkosságtól véres kezét. A somogyi várat csak a XII. század végén említik először, amikor vármegyei ispáni várként szerepel. A XV. század elejére hadi jelentőségét elveszítette, a XVI. század első harmadában pedig teljesen figyelmen kívül hagyták a templomerőd kialakításakor. „

 

     

 

     

 

    

 

Kutatástörténet:

 

„A Somogyvár-Kupavárhegyi emlékek kutatásának kezdetei 1917-ig nyúlnak vissza, amikor a Széchenyi család megbízásából a Somogyváron élt Rótkrept Gábor (később Mátray-ra magyarosította nevét,1797-1875) hozzálátott a történeti forrásadatok összegyűjtéséhez felhasználva a somogyvári tiszttartó, Harsányi Ferenc közléseit is (1829), valamint a föld alá kerül romok régészeti feltárását is elkezdte. Ebben nagy támogatója volt Széchenyi Lajos gróf, aki jóvá akarta tenni elődei (Zsigmond és Ferenc) vétkeit s 1825 és 1855 között megtisztította a romterületet.

 

                                    

 

Sőt, kiásatta az ispáni vár falainak egy részét északon és szak nyugaton. Mátray Gábor halála után hagyatéka Rómer Flórishoz került, majd Gerecze Péter hasznosította 1895-97-ben, aki 95-ben ásatásokat is végzett. 1896-ban Széchenyi Imre gróf írta meg a Kupavárhegy történetét.Őt követte Gerecze Péter tanulmánya. 1895 után Somogyváron érdemi kutatás nem folyt egészen 1972-ig. A somogyvári Kupavárhegy régészeti feltárása 1972. július 24.-től 1989. szeptember 1.-ig tartott 15 ásatási idényen keresztül. Ez idő alatt 130 ezer lelet és 2200megmunkált kőtöredék, illetve kőemlék került elő.1991-ben a Kupavárhegy feltárt és felújított műemlék együttesét megnyitották a látogatók előtt, és nemzeti emlékhellyé nyilvánították.”

 

   

 

  

 

  

 

  

 

 

Idézetek: (wikipédia és Bakay Kornél: Somogyvár-Szent László király somogyi apátsága.)