Sziasztok,

 

a kombi-gázkazán topicban is feltettem a kérdést, de nem igazán kaptam konkrét válaszokat, inkább csak kommenteket, ezért megpróbálkozok itt is:

 

adott egy 75 m2-es, „B” energetikai besorolású 10 éve épült, társasházi lakás egyedi, radiátoros fűtéssel. (A külső falazat 38 cm-es Porotherm, egyéb extra hőszigetelés a vakolaton kívül nincsen.)

A lakás számított hőigénye kb. 6,5 -7 kW.

Jelenleg a fűtést és a meleg víz előállítást egy „öregecskedő” 24 kW-os Ariston turbós kombi készülék végzi, amely min. 9,6 kW-ra tudja magát leszabályozni. A füstgáz elvezetés és az égéshez szükséges levegő biztosítása LAS rendszerű gyűjtőkéményből történik.

 

Probléma (feladat): a legnagyobb takarékosságot – mint elsődleges prioritást -, szem előtt tartva milyen kazán lenne a legjobb megoldás, ha a jelenlegi nyugdíjba vonul (=értsd: cserére szorul)?

• Opció I. : kondenzációs kazán Sajnos bármennyire is szeretném és áldoznék is rá, nem realizálható megoldás, mert a vonatkozó előírások miatt (?) tilos LAS gyűjtőkéménybe kötni, ugyanis a kondenzációs kazánok „hideg”, mindössze 60-70 °C –os füstgáza nem tud megfelelően eltávozni a gravitációs kéményből, a mérgező gázok „leülhetnek” a kéményben és a nem működő készülékekbe (amelyek ugyanebbe a kéménybe vannak bekötve) beszivároghatnak. Ezt a kockázatot én nem vállalom! Olvastam egy lehetséges megoldásról, hogy túlnyomásossá kell tenni a gyűjtőkéményt, ezzel kitessékelve a füstgázt, de egyedül nem tudom az átépítést finanszírozni (nem is biztos, hogy mindenki hozzájárulna) ráadásul a túlnyomást valahogyan plusz energia bevitelével fenn is kell tartani.
  
  
•  Opció II. :a Westen kínálatában nagy örömmel felfedeztem a Star Master típust, ami „kondenzáló” kazán, a fűtökör visszatérő ágát átvezeti egy másodlagos hőcserélőn, így a hatásfoka 97-101 % körül alakul radiátoros fűtés (=magas hőmérsékletű) esetén is! A részletek tisztázása után kiderült, hogy sajnos ez is kondenzációs kazán, bár a beüzemelési útmutatója szerint LAS kéménybe köthető (erről mindössze egy ábra van a leírásban). Nagy kérdés, hogy a magyar szabályozások is megengednék-e, jó eséllyel nem.
  
  
• Opció III. No, semmi sincs veszve, keressünk tovább! A Saunier Duval kínálatában van egy vonzónak tűnő készülék: a Themafast (beépített 8 l-es mikro tárolóval, amelyet egy 70 W-os fűtőpatron temperál – gyorsan szolgáltat használati meleg vizet). Ez egy ún. H-MOD (széles lángmodulációjú) készülék, amely akár 4,1 kW-ra (!!!) is leszabályozza a teljesítményét.(nem kondenzációs típus!) Elsőre azt hittem ettől jobb készülék nekem nem is kellene! A részletek tanulmányozása után azonban kiderült, hogy a névleges teljesítményen (24,9 kW) mért 91,5%-os hatásfok 82%-ra csökken a minimális teljesítményen. (Megjegyzés: a „csak” 8-9 kW minimális teljesítményre képes kombi készülékek átlagosan 87-88%-os hatásfokon működnek. )

Ezek után mi a jó megoldás: vegyek egy nagyobb teljesítményű (a jelenlegihez hasonló, olcsó: pl Westen Pulsar D) kazánt és hadd kapcsolgasson ki-be? Vagy vegyem meg az SD Themafast-ot (kb. 1,5-2x annyiba kerül, mint egy egyszerű 9-24 kW teljesítménysávú készülék), és hadd működjön folyamatosan alacsony hatásfokon? Szerintem ez utóbbi sem hatékony.

Helyhiány miatt kis teljesítményű kazánt (max. 12-14 kW) nem vehetek, mert ezek csak indirekt tárolóval összekötve tudnak meleg vizet készíteni (A tárolónak egyrészt helye sem lenne, másrészt ez sem hatékony, hiszen folyamatosan temperálni kell a vizet.) Más kérdés, hogy ezek a kis teljesítményű kazánok sem tudnak mindig 4 kW-ra lemodulálni, többnek a min. teljesítménye 6 kW.

 

Bónusz kérdés: miért van az, hogy a bitermikus hőcserélős készülékek olcsóbbak a külön hőcserélősöknél? Azon kívül, hogy jobban vízkövesedhetnek (bár ez használat és vízkeménység függvénye elsősorban) szerintem inkább csak előnyük van: gyorsabb használati meleg víz, kevesebb meghibásodási lehetőség: nincs váltószelep!

 

Előre is köszi, ha valaki tud segíteni eme komplex feladat megoldásában :-)