"Ember! Próbáljunk már meg gondolkozni máshogyan is, nem csak irodistaszemlélettel.

Csüt.este beírt ide, ellátta a családi teendőket majd lefeküdt aludni. Péntek-szombat meg letol egy 48-as műszakot.

ÁPOLÓNŐ, nem könyvelő vagy manager, aki péntek délután 3-kor hazamegy, meg amúgy is ráér a mh-n egész nap netezni."

sziasztok!

Nem-nem tüntem el, valóban dolgozom, sokakkal ellentétben még éjszaka is nyomom az ipart, "szart" pucolok! Ellátom a betegeket, újraélesztek, hogy a ti hozzátartozótok életbe maradhassanak! Nem kell ennyire ezt a szakmát "úgymond" lenézni, szerintem nem sokan csinálják utánnam, inkább kimenekülnek külföldre! Kérdezem én: Ha mindenki úgy gondolja, mint az egyik kedves hozzászóló, akkor ki marad az országban "nővér" aki ellátja a betegek körüli teendőket? 

Kedves hozzászóló, aki búzdítottál arra, hogy "meneküljek ki külföldre, amíg nem késő" szerinted az édesanyádat ki fogja ápolni ha netalántán kórházba kerül? (nem kívánom!!!!)  Biztos  - gondolom én - majd 24 órában mellette vagy egy kórházi ágy mellett, mosdatod, eteted, kipucolód alóla a szart, mobilizálod és a többi! Arról nem beszélve, hogy folyamatosan alázzák meg a nővéreket a kedves betegek, amikor lekurvázzák, megverik és a többi. És nem csak rólam van szó! Hiába vagy kedves, toleráns, megértő sajnos mi is emberből vagyunk, nekünk is lehetnek magánéleti problémánk, de addig mig TI vagy TE kedves hozzászóló az aktákon töltöd ki a mérgedet, addig mi ezt nem tehetjük, és akkor is kedvesnek kell lennünk a betegekkel, mikor a hátunk közepére se kívánjuk őket. 

Tudom a "hálapénzt" nem illik elfogadni, de higgyétek el, sokszor tényleg megsértődik a beteg, ha nem fogadom el (azért hozzáteszem: én is piacból élek, és amíg az orvos szemrebbenés nélkül elfogadja a nem kevés paraszolvenciát százezres nagyságról beszélünk!!!, addig én miért ne fogadjam el az 500-1000.-Ft-ot?)

A beírásommal, csak egy kis pillanatnyi lelki traumámat osztottam meg! Köszönettel