Az meg, hogy ki mit tart nagy dolognak, ez korszaktól embertől függően váltakozik. Például annak idején még amikor nem sok embernek volt videója a kilencvenes évek elején, már akkor is volt olyan aki azt mondta, hogy ingyen nem kellene neki és egy baromságnak tartotta. Aztán megjelent nálunk is, lejebb mentek az árak, közép kategóriáshoz már bárki hozzá férhetett, még nem is kellett rá évekig gyűjtögetni.

Ma ha egy lapos tévét hoznak ki a media marktból, vagy vesznek egy blu-ray felvevőt nem vágódok hanyatt, mert semmi rendkívüli nincs benne, bárki számára hozzáférhető ha meg tudja fizetni, ezt szeretné és rászánja a kért összeget. Ezeket az Hitachikat amit Öntől kaptam azért is volt különleges, mert ezek itt nálunk sosem voltak forgalomban és ez már így is marad, maximum a használt kereskedelemben, de mivel évekig néztem és nem láttam, hogy tennének fel, így még ott se nagyon. Külföldön, német ebayen, meg amikor feltettek néha napján egy VT-110-est el is vitték, ide Magyarországra el sem küldték volna. Jót kapni meg, van kettőm és mindkettő stabilan működik, mégis mind a kettőnek van difije, ahogy írtam. Tehát 5 év alatt nem kaptam, aztán sikerült szert tennem és így jártam, szervizesek élből el utasítottak, vagy csak ültek rajta. Egyáltalán nem viselkedtek átlagosan, noha ugyanúgy javítottak régebbi vhs-eket mert még láttam is náluk, meg más készüléket nekem is akartak javítani, hitachi-t nem.

Egy lapos tv, vagy dvd felvevő, vagy blu-ray, semmi különös, mert bárki számára elérhető aki megfizeti. Nem kell különösebben keresni, meg szervizesekkel hadakozni. Annyi van belőlük, hogy lakásokat építhetnének belőle a hajléktalanoknak.