A teljes ítélet itt olvasható:
http://ukp.birosag.hu/portal-frontend/stream/birosagKod/2201/hatarozatAzonosito/Bf.403_2012_5//
A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2013. március 20. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő
í t é l e t e t :
Az előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Székesfehérvári Törvényszék 2012. június 27. napján kihirdetett 6.B.44/2011/69. számú ítéletét megváltoztatja.
A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 6 (hat) évi börtönbüntetésre, míg a közügyektől eltiltás mértékét 6 (hat) évre súlyosítja.
Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.
I n d o k o l á s :
A Székesfehérvári Törvényszék a 2012. június 27. napján kihirdetett 6.B.44/2011/69. számú ítéletével a vádlottat a Btk.166.§ (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés a/ pontja szerint minősülő emberölés bűntettének kísérlete, és a Btk.170.§ (1) bekezdésébe ütköző,a (6) bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 4 évi fegyházbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába beszámította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, melyeket részben elkobozni, részben kiadni, illetve megsemmisíteni rendelt. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő ügyész a vádlott büntetésének súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be.
..................................................................................
A vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.247/2011/8. számú átiratában az ügyész által a vádlott terhére a büntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezést fenntartotta.
............
A másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az ügyészi fellebbezést és az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, indítványát megismételte.
A vádlott védője perbeszédében szintén fenntartotta a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését. Az ítélet tényállásának 2/ pontjában írtakat nem vitatta, azonban nem értett egyet a cselekmény jogi minősítésével. Álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a vádlott előre kitervelte volna a sértett megölését, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint öngyilkossági szándékkal vásárolta a fegyvert. Érvelése szerint az előre kiterveltség ellen szól az is, hogy a vádlott nem készenléti állapotban tartotta magánál a fegyvert, hanem azt dobozba csomagolva vitte magával. Amennyiben ölési szándékkal ment volna a sértetthez, nem életszerű, hogy a vádlott csomagolt állapotban tartsa magánál a fegyvert. Kérte ezért az előre kiterveltséget, mint minősítő körülményt mellőzni az emberölés bűntette kísérletének megállapítása során. Az 1/ tényállási ponttal kapcsolatban előadta, hogy védence nem tett beismerő vallomást, lényegében tagadta a bűnösségét. Álláspontja szerint a sértett vallomásán kívül nincs arra bizonyíték, hogy a vádlott fojtogatta volna a sértettet, vallomásában nem tudott beszámolni arról, hogy mi az, amit látott. E tanú vallomása annyiban volt következetes, hogy az általa látottakat nem értékelte olyannak, ami miatt közbe kellet volna lépnie a sértett védelme érdekében. Az általa kifejtettek alapján védence felmentését kérte az ellene életveszélyt okozó testi sértés bűntettének vádja alól. Álláspontja szerint a törvényszék megfelelően értékelte a vádlott megbánó magatartását, azonban vitatta, hogy nem értékelhető a sértett megbocsátása további enyhítő körülményként. Védencével szemben kiszabott büntetés enyhítését indítványozta.
A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§ (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a Fejér M. Főügyészség a vádlottal szemben a Btk.166.§ (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés a, c/ pontja szerint minősülő előre kitervelten, aljas indokból, folytatólagosan elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Az ügyész a tárgyaláson vádat módosította és a vádlott bűnösségét a Btk.166.§ (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés a/ pontja szerint minősülő előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete,
..............................................................................................
................................................................................................
A tényállásból megállapíthatón a vádlott készült a sértett megölésére. Erre lehet következtetni abból, hogy már korábban is az életére tört, majd pedig légfegyvert vásárolt és azzal ment a sértett lakásához, ahová a sértett megtévesztésével tudott bejutni. Bár az általa alkalmazott eszköz, a légpisztoly nem tipikus eszköze az emberölésnek, azonban a szakértők megállapítása szerint a vádlott azt oly módon használta, amely alkalmas volt az emberi élet kioltására. A vádlott a sértett arcát, nyakát, fejét több alkalommal, közvetlen közelről lőtte meg. Az általa támadott testrészeken olyan anatómiai képletek találhatók, amelyek sérülése esetén rövid időn belül a sértett halálához vezethettek volna. A vádlott által használt légfegyverrel leadott lövések elérhették volna a sértett nyaki verőereit, illetve szemet ért lövés esetén szintén a legsúlyosabb eredmény, a halál bekövetkezésével reálisan számolni lehetett volna. Csak a véletlenen múlt, hogy a halálos eredmény nem következett be a közelről leadott, nagyszámú lövés eredményeként.
A tényállás alapján tehát megállapítható, hogy a vádlottat egyenes ölési szándék vezette, szándéka a sértett életének kioltására irányult. E cselekményét előkészítette, annak végrehajtása a kiterveltség jegyeit hordozzák magukon, ezért az elsőfokú bíróság, követve a Legfelsőbb Bíróság 15.sz. irányelvében kimunkált bírói gyakorlatot, helyesen az emberölés minősített esetét rótta a vádlott terhére és bűnösségét előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérletében állapította meg.
A vádlottal szemben kiszabott büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést a másodfokú bíróság a következők szerint alaposnak találta.
......................................................................................
Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla - helyes indokainál fogva - helybenhagyta.
A Fővárosi Ítélőtábla ítélete a Be.372.§ (1), (2) bekezdésén alapszik.
Budapest, 2013. március 20. napján
