Ez a probléma csak a városlakók számára létezik, mert vidéken még legelésznek kisebb-nagyobb, magántulajdonú tehéncsordák, és gazdájuktól kérhető (igen jutányosan a boltihoz képest) igazi tej is, ami természetesen forralatlanul az igazi. A járványveszélyt nem a forralatlan tej jelenti, hanem az immungyengeség, amihez hozzájárul a városlakók természetidegen életmódja: a kevés mozgás és az iparilag feldolgozott értéktelen műtápok fogyasztása a kertekben termők helyett.

Persze, hogy nem mindenki élhet vidéken, de ez az ára a városi kényelemnek!

Szerencsére egyelőre még mindenki (legalább is aki eléggé szerencsés hozzá) maga döntheti el, hogy hol és miképp szeretne élni. Én sem csak a speciális munkaterületem miatt hagytam ott a fővárost, hanem a gyerekek egészséges környezetben felnevelődése végett is. És nem bántam meg. Itt alaposabban kell megszervezni az életet (kerti munkák, tűzifagyűjtés megbeszélése az erdésszel, időjárási viszontagságok és vadkárok kivédése, közlekedési nehézségek), de mindezért kárpótol az egészséges levegő és a sok mozgás lehetősége (pontosabban szükségessége), például a gombagyűjtő erdei túrákon, amihez persze érteni is kell...