Ha eredeten itt azt érted, hogy ki, kitől vette át a szót és mikor, akkor felesleges és megoldhatatlan

rejtvényt állítasz elő.

A gyök feltárása a fontos. Ez a történetiségéről is lényeges hírekkel szolgálhat.

Jelen esetben a "mo" mozgást jelentő ősgyökről van szó.

Az "r" hang itt folymatosságot jelez.

A "ha" pedig jellegzetesen magyar névszói végződés.

Minden egyes eleme jól azonosíthatóan, magyarul értelmezhető.

Ha igen erős érvek alapján föltételezzük, hogy a magyar nyelv nagyon közel áll az ősnyelvhez,

akkor mindezeken nem is lehet igazán csodálkozni.

De azon sem, hogy más ősnyelvhez közeli nyelvekben is felbukkan.

Ha átvételi irányt és időszakot akarunk meghatározni, akkor esetleg abból lehetne kiindulni, hogy az adott nyelvben a szó elemi értelmezhetők, avagy sem, vagy talán részlegesen megmagyarázhatók.