Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.01 0 0 18488

Emlékezős szép ünnepet mindenkinek!

 

* * *

 

Böröczki Mihály:
Hét évmessziről üzent az apám

Mozgott a föld a sírodon, apám,
tudom - csupán koporsód roppant össze,
szóltál felém, akárha hajdanán,
fél kacsintással kérést rögtönözve.

Levél pörgött. Halottak napja volt.
Új feleségem rakta rögről-rögre
a földhalmot, nem sejtve, ami volt,
az most omlott fejedre mindörökre.

Álltam, apám. Csontszürke volt az ég.
Éjjel esett. Sarat cuppolt a lábam.
Imádkozni, szűkölni illenék,
s én horpadt sírod néztem és csak álltam.

Keresgettem a hanton - hol a hír?
S megrettentem az együttroskadástól,
te azt üzented: lélegzik a sír,
a föld alá bújt lélekfurdalástól,

te azt üzented - él még a világ,
s ne bámuljak a friss illatú rögre,
hogy emberebbül csináljam tovább,
te akartad, de nem futotta többre.

Hét éve múlt, hogy korhad a koporsód,
most roppant össze fődet betakarva,
s míg beleírom ritmusomba holt szód,
még kérdenélek: - Mi világ jár arra?