Szép estét,

Lenne egy jogi kérdésem:

Két társaság szerződést köt egymással egy műszaki szolgáltatással kapcsolatban. A szolgáltatást igénybe vevő elmondja a technikai környezetet, amire az üzletkötő igent mond a szolgáltató részéről. A szolgáltató amúgy általános és semmilyen specifikus műszaki információs anyagot nem ad át a leendő ügyfelének. De szóba sem közöl semmilyen speciális kitételt. Így az ügyfél megköti a szerződést. Majd továbbdja egy alvállalkozónak a technikai megvalósítást. Természetesen az alvállalkozó az ügyféllel együtt kért a szolgáltatásra ajánlatott és a megkapott információk alapján - mivel igenlő válaszokat kapott - kötötte meg a szerződést.

 

Az alvállalkozó technikai problémákba ütközött, a szolgáltató cég technikai kapcsolat tartó szakembere ezekre a problémákra nehezen adott válaszokat, sok idő telt el amíg reakciók érkeztek. Egy ponton eljutottak arra, hogy nem tud segíteni próbáljon meg ezt, azt, stb. Az alvállalkozó ezt és természetesen folyamatosan a tényeket közölte a megbízójával aki a szolgáltatóval kötötte a szerződést. Mivel bő 5 hónap alatt sem jutottak semmire a megrendelő szerződést bontott. Elment egy másik szolgáltatóhoz, ahol az alvállalkozó kevesebb mint egy hét alatt megoldotta a feladatot, két héten belül az éles üzem elindult.

 

Közben a "sikertelen" szolgáltató, pénzt követelt a megrendelőtől (kiépítés, üzemelteté, stb.) holott a rendszer egy másodpercet sem működött. Ezért és az elmaradt haszonért beperelte a szolgáltatót. Nemrég volt egy szembesítés:
alperes = szolgáltató
felperes = aki igénybe akarta venni a szolgáltatást
felperes alvállalkozója = aki nem tudta velük megvalósítani csak egy másik szolgáltatóval
szakértő akit a bíróság rendelt ki

Megállapításra kerül, hogy a szolgáltató által kibocsátott anyag félreértelmezhető volt. Ezért az alvállalkozó rossz úton járt, a szolgáltató többszöri megkeresés ellenére sem vette észre a tényt és adott figyelmeztetést. Pedig három alkalommal is részletes adatokat kapott az alvállalkozótól a rendszer állapotáról és hibáiról. Csak a közös "szembesítésen" a szakértő segítségével jöttek rá (szolgáltató technikai embere és a vállalkozó), hogy félreértették egymást.

A szolgáltató szakembere azzal érvel, hogy az általa küldött dokumentumból egyértelműen ki kellett volna derülni az alvállalkozónak, hogy mi a feladat.

Most jön a fő kérdés:
Mivel lehet érvelni jogi nyelven, mi az a paragrafus, stb., hogy:
A szerződés megkötése után több hónappal a konkrét megvalósításkor azaz később küldött konkrét technikai leírást.

Mert ha akár a felperes, azaz az ügyfél, akár az alvállalkozója ha ezzel előb a szerződés kötés előtt tisztában van, akkor
nem köti meg a szolgáltatásra a szerződést.

Érvelhet-e azzal a szolgáltató technikai embere, hogy Ő abban a tudatban volt, hogy ez világos az alvállalkozónak, azaz mi a feladat. Elfogadható-e, hogy a szolgáltató technikai embere háromszor nem vette észre az átküldött adatokból, technikai részletekből, hogy az alvállalkozó rossz úton jár? Folyamatosan -ahogy az utólag kiderült - hamis megoldásokat adott, javasolt az alvállalkozónak. Ez a félreértések miatt volt így, a technikai szakember nem vette észre a rossz utat. Maga is elismerte, hogy ilyen mélységbe nem bonyolódott bele az alvállalkozó technikai problémájába ahogy azt a tárgyaláson a szakértővel együtt megtették.

 

Elfogadható-e a szolgáltató azon érvelése, hogy az alvállalkozó nem értett hozzá, minek vállalta el a feladatot; annak ellenére, hogy a szerződés előtt egy másik ügyfélnek és a szerződés után egy másik szolgáltatónak sikeresen végrehajtotta a feladatokat.

 

Elvárható lett volna a szolgáltatótól, hogy Ő - mint ahogy állítja a projectek 99%-a sikeres - észrevegye a problémát és figyelmeztesse az alvállalkozót.

 

Elvárható-e az alvállalkozótól, hogy Ő maga próbálgasson ezt-azt hátha sikerül a hibát megoldani ahogy azt a szolgáltató technikai embere tanácsolta.

 

???