"De még mindig nem tudom, hogy miért a holland-magyar említése?"

A kevésbé vicces (de talán érthető) válasz az, hogy annak ellenére hogy az utóbbi években komunikációban és támogatásban a foci olyan iszonyatosan előtérbe kerül (fociakadémia, stadionépítések, sokak által nagyzolónak vélt és nagyreményű tervek és tettek), a magyar válogatott sorba szedi be a szégyenteljes vereségeket: nemrég a románoktól kaptunk ki (a szurkolók kemény magja ráadásul minősíthetetlenül járatott le minket, törtek-zúztak Bukarestben),  de a feketeleves a 8-1 volt pár napja a hollandoktól, mint mondják: lélektelen, koncepciótlan, szégyellnivaló játékkal. Az ország szégyenkezik vagy szitkozódik, a focisták zavartan néznek maguk elé (van amelyik kifakad és a koncepciótlanságról, a nevelés és utánpótlás hiányáról beszél), a szövetségi kapitány aznap lemondott. A lényeg: valószínűleg a magyar foci mélypontja.