Nem megmondtam? :) Creative Commons License 2013.09.28 0 0 2800

 

Másodfokú bírósági eljárás

 

Általános szabályok

Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye. Az ítélet ellen bejelentett fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése, így kizárólag az indokolása ellen is irányulhat. A fellebbezésben támadható az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, de ugyanígy támadható az elsőfokú bíróság jogi álláspontja is.

 

 

A másodfokú bíróság a végzés elleni fellebbezést tanácsülésen bírálja el, abban az esetben viszont, ha bizonyítást kell felvenni, úgy tárgyalásra tűzi az ügyet.

 

A másodfokú bíróság revíziós, vagyis az elsőfokú döntés módosítására vonatkozó jogköre rendkívül tág keretek között érvényesül, ugyanis a fellebbezéssel megtámadott ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett.

Abban az esetben, ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt folyt büntető eljárás, az ítéletnek csak azt a felmentő vagy eljárást megszüntető részét bírálja el a másodfokú bíróság, amely ellen kifejezetten fellebbezést jelentettek be.

 

A másodfokú bíróság kötve van az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényálláshoz, de csak abban az esetben, ha az minden szempontból megalapozott, illetve ha a fellebbezésben nem állítottak új tényt vagy nem hivatkoztak új bizonyítékra, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le.

Megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete, ha az

  1. elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel,
  2. az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást vagy a tényállást hiányosan állapította meg,
  3. a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával,
  4. és végül az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett.

Ezekben az esetekben a másodfokú bíróságnak lehetősége van arra, hogy a megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban kiküszöbölje. Ennek megfelelően, amennyiben az iratok tartalma alapján ez lehetséges, a tényállást kiegészítheti, illetve helyesbítheti, megfelelő ténybeli következtetést vonhat le, ha ez a felvett bizonyítás útján lehetséges.

A másodfokú bíróság az az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg eltérő tényállást állapíthat meg, ha ettől a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lehet helye.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a kijavított, helyesbített, illetve eltérő tényállás alapján bírálja felül.

 

A másodfokú bíróság eljárási formái

Mielőtt a másodfokú bíróság tanácsának elnöke döntene abban a kérdésben, hogy a fellebbezés elintézésére milyen formát kíván választani, előzetesen intézkednie kell az esetleges meglévő hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerezése vagy felvilágosítás megszerzése érdekében.

Ezen túlmenően a tanács elnöke a fellebbezőt felhívhatja a fellebbezés kiegészítésére, vagy az iratokat visszaküldheti az elsőfokú bírósághoz, ha a fellebbezéseket visszavonták.

 

Összességében tehát a másodfokú bíróság tanácselnöke előkészíti a másodfokú bírósági eljárást.

Másodfokon a bíróság három formában járhat el. Tarthat tanácsülést, nyilvános ülést, illetve tárgyalást.

Tanácsülést tart a bíróság, ha a fellebbezés elutasításáról, áttételről, egyesítésről, elkülönítésről, az eljárás felfüggesztéséről kell dönteni.

Nyilvános ülésen bírálja el a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el, illetve, az ügyben nem kell tárgyalást tartani.

Nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlansága esetén megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállást, ha az az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges.

 

A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha

  1. az ügy tanácsülésen nem intézhető el,
  2. bizonyítás felvétele szükséges és az a nyilvános ülésen nem lehetséges,
  3. a tanácsülésre, illetve nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki.

Amennyiben a másodfokú bíróság tárgyalást tart, úgy az ügyész részvétele kötelező, ha már az elsőfokú tárgyaláson is kötelező volt, vagy ha a másodfokú bíróság kötelezte a részvételre. A másodfokú bírósági tárgyaláson a tanács által kijelölt bíró (előadó bíró) az ügyet, a fellebbezést és az arra tett észrevételeket, továbbá az iratokból azt, ami az ügy felülbírálásához szükséges. A bíróság tagjai, az ügyész a vádlott, a védő és a sértett az ügy ismertetésének a kiegészítését is kérhetik. Ezután a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy az előterjesztéseiket, illetőleg indítványaikat megtehessék, majd következhet a bizonyítás felvétele.

Ezt követően hozza meg a másodfokú bíróság a határozatát, amely ellen a harmadfokú bírósághoz fellebbezésnek lehet helye.