Osztivics Richárd

Csodálat

Félő sorok, szavak szimfóniája,
Szóban rejlő erő bizonyossága,
S a képzelőerő megvalósulása.

Gyengéd, mint zongora harsány hangja,
De vadabb, mint a dobok ricsaja.
Elmém s testem csak őt hallgatja.

Harisnyán felfutó, nemes cérnaszál,
Selymek kiválóságából látok csodát.
Szív megáll, s tovább dobog, ha meglát.