először tisztázni kellene, mit értesz Bosznia-Hercegovina alatt. Az elnevezés számomra ugyanis azt az entitást jelenti, amely 1878-óta OM, majd jugoszláv uralom alatt volt majd független. ez egy földrajzilag jól körülhatárolható terület, azonban mondjuk 1699 előtt ebben a formában soha nem létezett, és utána is csak azért, mert itt húzták meg a határokat a habsburg, és az oszmán birodalom között.

ha viszont a középkori bosnyák királyság érdekel, az más határok között között létezett, hercegovina meg nem volt a nevében. ha egy X. századi szerb államalakulat, az megint teljesen más területen létezett.

 

bosznia X-XI. századi kérdése egyébként eléggé vitatott a szerbek és horvátok között. a szerbek erre alapozzák ugye történelmi jogukat boszniára, és előszeretettel rajzolnak szerb államalakulatokat bosznia területének igen nagy részére. ugyanakkor bosznia jelenlegi etnikai térképéhez (vagy akár a 30 évvel ezelőttihez) semmi köze nincs a középkori viszonyoknak.

A balkán X-XI. századi etnikai viszonyai egyébként is eléggé érdekesek, és nem igazán "nagydobra vertek" az érintettek által.. Ezt most elég csúnyán fogalmaztam meg, de a lényeg a következő: a nyugat balkánon az avarok kárpát medencébe kerülése óta szláv törzsek éltek, konkrétan a horvát, és a szerb törzsszövetség (?). bizánc uralma ugye bizonyos időszakokban még a félsziget déli részére sem terjedt ki, de a 10. században is a bolgárokkal vívtak komoly háborúkat, míg a XI. század elejére megsemmisítették őket. Ez után kiterjesztették a fennhatóságukat a szerbekre, és részben a horvátokra is. Ez utóbbiakra valszeg azért már nem nagyon sikerült, de a szerbek elég sokáig római uralom alatt maradtak. Amit tudni lehet, az az, hogy a szerbek törzsterületei alapvetően a mai montenegro, és az azzal határos területek voltak, vagyis bosznia délkeleti, keleti részei, a szandzsák. a mai szerbia területének döntő többségén viszont nem szerbek éltek, hanem vagy bolgárok, vagy latinok. valamilyen nem szláv népességnek biztosan kellett élnie a bolgárt és a szerbet beszélők között, mert a két nyelv nincs egymáshoz túl közel, szemben mondjuk a horváttal, és a szerbbel. a horvátok törzsterülete pedig Knin körül volt (ironikus módon Knin ugye a szerbek központja volt a polgárháborúban), és bosznia nyugati része abszolút az ő területük volt. Dalmácia teljes területe is a horvátokkal érintkezett, és Hercegovinában is horvátok éltek - az ma is horvát terület. vagyis a horvát településterület is lehúzódott majdnem kelet boszniáig.

 

itt van egy térkép

 

 

 

ez itt egy másik, nyilvánvalóan túlzó. inkább hasonlít arra a nagy szerbiára, amit 1990 után akartak létrehozni:

 

 

A lényeg, hogy a 9.-10. század környékén a két törzsszövetség relatíve kis területet tudhatott magáénak, viszont a balkáni latin, és albán népességet leszámítva szláv népesség vette körül őket, akiket könnyű volt beolvasztani. ebből a szempontból pedig bosznia valszeg mindkettő számára eléggé mellékes lehetett: a horvátoknak szlavónia kézenfekvőbb terjeszkedési célpont volt, mert földrajzilag sokkal kedvezőbbek az adottságai, a szerbek számára pedig a morava völgye, illetve rigómező. terjeszkedés alatt itt nem fegyveres terjeszkedést kell érteni, hanem puszta migrációt. Boszniában ugyanis igen kevés a megművelhető terület. Miután horvátország perszonálunióra lépett velünk, az után pedig bosznia területének nagyobb része valszeg névleg a magyar király uralma alá került, de nemigen volt több, mint gyepű, legalábbis nem tudunk túl sokat arról, hogy komolyabb népesség élt volna a központi részein, vagy komolyabb városok lettek volna a területén. kelet bosznia (a drina völgye) pedig bizáncé. az is árulkodó, hogy se bizánc, se a magyar királyság nem szervezte meg a terület közigazgatását komolyabban.

 

 

A 12. századi bizánci uralom egészen konkrétan az 1167-1180 közötti időszakot jelenti, és eléggé közismert. a zimonyi csatában Magyarország (III. István) vereséget szenvedett Mánueltől, és a béke fejében át kellett adnia III. Istvánnak a Drávától délre levő területeket. Azt azért tegyük hozzá, hogy III. Béla ekkor Mánuel udvarában tartózkodott, és egyébként is Mánuel nagyanyja Piroska Szent László lánya. Bélának egy ideig esélye is volt arra, hogy ő legyen a következő császár, csak aztán Mánuelnek fia született. Lényeg mindenesetre az, hogy bosznia területe a birodalom része lett egy időre, és az eretnekek nagy valószínűség szerint ekkor kerültek a területre.