Szép estét, Bűvöskék!

 

   Fjodor Tyutcsev

            

          A hattyú

 

Bár villámok közt viszi útja

felhők fölé s éteren át,

s rebbenéstelen szemmel issza

a sas a nap lángsugarát,

 

én a te sorsod irigyeltem

mindig, hattyú, te, folttalan - 

tisztaságod tiszta elemben,

istenek fényében suhan:

 

két nagy mélység közt ingva-ringva

lelked jós álmokba merül,

s tündöklésével mindenütt a 

csillagos égbolt vesz körül.

 

(fordította: Szabó Lőrinc)