Pár dolgot pontosítanék. A flotta 7 sorhajóból, öt fregattból, egy galiotból és három bomb-ketchből állt. Plusz Lisszabon előtt elkapott egy kis angol hajót hozzájuk.

 

A portugáloknak éppen egy konvojuk volt Rióban, amit négy sorhajó kísért. Ezek az öböl bejáratát védő két erőddel együtt eltorlaszolták a bejáratot, és tüzükkel könnyedén meghiúsíthatták volna a franciák áttörési kísérletét.

 

Boxer írása, ami a wiki szócikk alapját is adja pontosabban is megadja a védők erejét. Eszerint azoknak valószínűleg mintegy 1000 reguláris gyalogosuk, 2000 tengerészük, 4000 milicistájuk és további 7-8000 feketéjük volt. (A polgárság az előző évben verte vissza Du Clerc francia korzárexpedícióját, így némi tapasztalatuk is volt. A feketék is részt vettek legalább részben a harcokban.) A védők között volt az uruguayi Sacramento portugál kolóniájából kimenekített veterán terco katonasága is.

 

A franciáknak többszáz a tengeri úton megbetegedett katonája csak könnyebb szolgálatot tudott ellátni. Kb. 3300 teljes értékű emberük volt.

 

Ami pedig a zsákmányt illeti: 610 000 cruzadót, száz láda cukrot, 200 marhát alkudtak ki, de a franciák az általuk a polgároktól elzsákmányolt áruk és hajók visszavásárlására is lehetőséget adtak, s hogy a kor sajátos szellemiségét érzékeltessük, a franciák még a lőporuk egy részét is eladták a portugáloknak a megállapodás nyélbe ütése után. :) A kikötőben talált egyik angol east indiamanért cserébe pedig egy 3500 fontos Londonban lehívható váltót kaptak. Duguay-Trouin nem volt kegyetlen ember, így miután elérte célját gesztusokat is tett a legyőzöttek felé. A jezsuita missziót kifosztó embereit megbüntette és a kegytárgyakat, bútorokat visszaadta nekik.

 

A haszon mértéke elsősorban azért tűnhet aránytalannak, mert ez egy igen nagyszabású, rendkívül költséges expedíció volt, amihez a szokásos támogatói kör nem is volt elégséges. Lajos Sándor, Toulouse grófja, a Napkirály törvényesített gyermeke, Franciaország Admirálisa volt az egyik fő külső támogatójuk.

 

A visszaúton pedig januárban a flotta hatalmas viharba keveredett az Azori-szigetek magasságában és két hajó, közte az egyik sorhajó (Magnanime-74 ágyús), a zsákmány jelentős részével együtt elsüllyedt. A wiki szócikk nem tesz említést a két Peruba küldött hajóról, pedig azok, miután jónéhány hónappal a flottát követően visszatértek Franciaországba, szép hasznot hajtottak a hatalmas erkölcsi siker mellé. (Ne feledjük ezekben az években Franciaország nem sok mindennek örülhetett.) Vagyis mintegy 600 000 livre elvesztése mellett is mintegy 92%-os hasznot hozott a vállalkozás.