Pedig még mindig szép itt.:) 

És lehet, hogy most jobb is...

Én valahogy nem érzékelem azt a zsigeri gyűlöletet, amihez elég egy vitatott színházi előadás, hogy robbanjon.  Magyar-magyar között főleg nem. De talán másként sem. Itt, mintha az utca embere átlátna a szitán és nem engedi, hogy a politika  egymás ellen fordítson barátot, családtagot. Habár a széthúzás árnya már itt is megjelent. De küzdünk ellene.

Tudod, én mindig Magyarországon szerettem volna élni. Most már valahogy nem. Pedig, per pillanat, az volna nekem a leglogikusabb lépés. Ott élnek a gyerekeim. De visszariaszt az a hangulat, aminek élő példája ez a hisztéria is.