Tehát tisztázni kell, hogy

 

- építéshatósági és statikus szemmel van-e esély a fennmaradásra

 

- értékbecslés a fenti vélemények ismeretében

 

-  a teljes közösségnek mi az álláspontja a plusz beépítésről

  adta-e a hozzájárulását anno és mi a mostani valós jogi állapot

 

- történt-e már esetleg valamilyen (dokumentált) pénzmozgás feléjük a plusz építés kapcsán anno

  (mert gyanús a csend a bővítés körül, amit okozhat egykori pénz osztás is  vagy az,

  hogy hozzájárultak már anno .... vagy már esetleg akció/per van a tulaj ellen és ezért eladó)

 

- ha semmi nem történt anno, akkor most mi történHET és mennyiért ?!

 

Ha, a közösség elvi álláspontja és az ár már tiszta és mindez írásba van adva, akkor lehet gondolkodni a fennmaradásin

Annak költségén és büntijén ....

 

-----

 

Igen, a lakás burkolatán, gépészetén és beépített berendezésein kívűl minden más közös.

 

De, a padlásból is jár a lakáshoz az 53/166 rész :-)

(ha ekkora az adott lakás)

 

-----

 

És a közös tárólóból is jár használati rész.

 

És a kertből is választhatsz egy 53/166 rész méretű részt magadnak.

Bárhol bármikor, ahogy más is....

 

Kivéve, ha esetleg létezik a kertre "Használati megosztás" ami megmondja, hogy

melyik lakás tulaj melyik X m2 területet használhatja esetleg kizárólagosan...

(de vélhetően nincs ilyen és a kert egésze közös használatú)

 

Viszont, lehet kezdeményezni ilyen megállapodást is :-)

Ha, például saját csirkeólat, fóliát virágos kertet akarsz, amit mások nem használhatnak.

Ilyen kizárólagos használati megállapodás nélkül azonban mások is használhatják majd

a közös részből mindazt, amit te is és fordítva.

 

Ill. a közösre költést is el kell osztani egymás között.

pl. ha te saját pénzből ültetsz egy csomó virágot és ebbe beleegyeztek,

(nem tiltakoztak ellene) akkor kérheted a virágok árából a rájuk eső részt.

(mondjuk népszerű nemleszel ezzel... de a jogi helyzet ez)

 

És fordítava is igaz... ha nem tiltakozol mások költése ellen, akkor kérhetik tőled is pénzt.