Jelzem, azért a Felvidéken 1520 környékén nem lehetett 1,8 M lakos. A Felföldön esetleg, Felső-Magyarországon és a Bányakapitányság területén együttesen esetleg, de a Felvidéken – amely az előbbiek zömmel szlovákok lakta, északi része – aligha. Csak 400 év múlva terjeszti délre az irredenta szóhasználat a felvidék határait.

Amúgy deserták (elhagyott települések) mindenütt vannak, a sűrűn lakott vidékeken is. A lakosok a röghöz kötés stabilizálódásáig adókedvezmények miatt mindig is áttelepülhettek újonnan létesített falvakba; akár annyian, hogy az eredeti falu kiürült.

Olyan műről, amelyik a desertákat gyűjtené fel monografikusan, nem tudok. Van sok mű, pl. a Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, de ezek ilyen módon töredékesek. Györffy műve pl. csak az Árpád-kort dolgozza fel, és ábécérendben csak Pilis megyéig jutott el.  

Az sem biztos, hogy Noszk(ó/a/aj)-t kell keresni. Az is lehet, hogy ebben elírás,, vagy olvasási hiba van. A Váradi Regestrum helynevei c. munkában pl. találtam 1220-ból Nozta (amely Noszta-nak [is] olvasható) helynevet. Ezt nem sikerült lokalizálni, de a szerző (K. Fábián Ilona) szerint a Szabolccsal határos alföldi területen keresendő. A t ~ k szerintem írásban és a korai nyomtatott betűtípusok egy részében is összetéveszthető.

De innen karosszékből szerintem ennél nem fogunk tovább jutni: mint írtam, inkább ki kell menni a terepre, végigböngészni az anyakönyveket a felmenők iránt. Ebből jobb impakt jöhet ki, mintha olyan településneveket keresünk, amelyek esetleg pusztán írás-, vagy olvasáshiba miatt léteznek.