A tisztességtelenség (az elveszem, megbosszulom, becsapom stb.) és az elszenvedett lelki-testi sérülések jelen vannak ebben a korban is, mert sajnos az ilyesmi is része az emberi természetnek (sajnos). De természetesen ez is tök egyértelmű. Jelen voltak minden korban, csak ahogy változott a társadalom, változtak ennek a kifejezési-megnyilvánulási formái is.

Gondolom, arra célzol (vagy megint mellé), hogy szerinted ez a könyvben túl tömény és túl sok.

Szerintem nem feltétlenül. Regénynél elfogadható ez, és olvastam már moráltalanabb történetet is.

Nem tartom a regénybeli társadalmat moráltalannak. Vannak jellemes emberek, és a többségben azért van egyenesség és bizalom, csak óvatossabb és megfontoltabb módon, akkor, ha úgy gondolják, megéri, olyan iránt, akit érdemesnek tartanak rá. Ezt persze ismét nevezheted moráltalanságnak, de másik oldalról lehet ésszerű magatartás is, amit a körlmények követelnek.