Nagyon jó meghatározás a proliról:

http://polgarda.blog.hu/2013/08/07/a_magyar_nep_nem_ker_a_gyulolkodesbol

Itt szükséges tisztáznunk a proli fogalmát. A proli – noha úgy szokás azonosítani – a legkevésbé sem vagyoni jellegű fogalom. Nem egyenlő a szegénységgel, habár kétségtelen, hogy nagy a prolik és a szegények közös halmaza. A proli a paraszt és a polgár közt félúton megrekedt létezési forma. A paraszt eredendően a saját élete és megélhetése kérdéseiben önállóan döntő vidéki földműves, vagy állattenyésztő, a polgár pedig eredendően művelt, felelős döntésekre képes és hajlandó városi iparos, kereskedő, vagy szolgáltató. Közös jellemzőjük, hogy a világról alkotott véleményük nem megvásárolható egy pár baromfi virslivel és egy Borsodival. A proli viszont az a paraszt, aki a városba ment, hogy polgárrá váljon, de elakadt félúton. Ennek az oka lehet a tehetségtelensége, tehetetlensége, lustasága, gyávasága, vagy akár a balszerencséje is. A proli parasztnak már önállótlan, polgárnak viszont még műveletlen, de a kettő közti ugaron rekedt, és kevés remény van, hogy bármelyik irányba elmozdulna. A túlburjánzó iparosítás miatt olyannyira megnövekedett a prolik létszáma, hogy mindenütt többségbe kerültek. Ez a tömeg azt eredményezte, hogy csakis ostobáknak szóló, faék egyszerűségű jelszavakba csomagolt kampánnyal lehet demokratikus választást nyerni.

A paraszt és a polgár két széke közt a padlóra ült proli valahol a lelke mélyén ismeri a helyzetét. Önállótlansága és műveletlensége okozta frusztrációit irigy gyűlölködéssel, valamint szóbeli, netán tettleges erőszakkal vezeti le. Képtelen a saját egészen rövid távú anyagi érdekein kívül más szemmel is szemlélni a világot. Ha pedig az érdekei sérülnek, vagy csak elhitetik vele, hogy sérülnek, rögtön rendkívüli hajlandóságot mutat a veszett gyűlölködésre.