Riminyák története

 

A török hódoltság előtt a mai Érd „új város” részeinek ( pl. Riminyák) helyén öt középkori település volt. Ezek a települések, a hódoltság alatt elpusztultak, kihaltak.

A mai kis központok nagy része mutatja a helyeket. A török után Érdet és a hozzá tartozó területet (Sárkány család leszármazottjaiként) az Illésházy család kapta meg.

Az Ő általuk felhozott illyr/rác telepesek ezeknek a részeknek új nevet adtak. Így a régi Kőkert és Berki falvak között elterülő tiszta vizű patakokkal, halas tavakkal borított területet, ahol az uradalom állattenyésztésre rendezkedett be, Riminyáknak nevezték el (Ribnyák/halas, amit a magyar nyelv riminyákra lágyított).

 

Az Attila vártól az Eötvös kápolnáig (Ercsi) fölfelé, Tárnok, Sóskút (Holtak- völgye) Antal bánya,  Funduclia –völgy, Szidónia hegy, György liget, területek az ősi szkíta népek szakrális helyei voltak.

Nagyon szépen utal erre Arany János Keveháza című verse. Ezen területek nagy részét sikerült természetvédelmi területekké nyilvánítani. (Natura 2000, régészeti, természetvédelmi területek stb.)

 

Sajnos a Riminyáki források és a strand területének védetté nyilvánítását a helyi politika nem támogatta, nem kezdeményezte.

Batthyányi Fülöp főherceg érdi uradalmában kiemelt helyet kapott a merinói juh tenyésztése, és ezen a területen történt az állatok fürdetése, a gyapjú begyűjtése és feldolgozása.

 

Csinos kis telep alakult ki az 1880-as évek végére, Riminyák néven. Szorosan tartozott ehhez az Erlakovác majorság - a mai Spar helyén - ezt a nevet magyarul birkamosónak nevezték (innen szakították ki a mai Postás telepet).

Itt voltak az uradalom tehén és ló istállói is.

 Felfele a gimnázium felé építették, az uradalmi épületeket, kovács műhely, kocsi és szíj gyártó, valamint a gazdatiszti lakásokat. Egy-kettő még a mai napig is áll.

 

Visszatérve Riminyákhoz az 1800-as években Wimpfenék  ezt a területet kiránduló helynek, nyaraló helynek kezdték használni. Itt húzódott Törökbálint-Diósd határáig az Érdi-, más néven a Hamzabégi erdő is. (Ekkorra a birka tenyésztés országosan jelentősen visszaesett.)

 

Ekkor adtak ki különböző „víz jogokat”, és létesültek ezek mentén a különböző kertészetek.

Például itt szerzett magának telket több arisztokratával együtt Eszterházy herceg, Széchenyi-, Teleki grófok, a hely szakrális jellege és a terület gyógyító ereje miatt.

 

1910-ben veszi meg az érdi birtokot a Károlyi család és megkezdődik a parcellázás. Ekkor épül fel a Riminyáki strand, melynek szépségét kis pagoda tetejű öltözőit viszont láthatjuk (kb. 2 perc) a Kalotaszegi Madonna című filmben. Ekkor éli fénykorár a híres Riminyáki csárda, ide járnak a Vincellér ház lakói, munkásai,  valamint a strandolók és a környékbeliek.

 

A Vincellér ház képét a körülötte lévő hatalmas szőlő telepítésekkel a Néprajzi Múzeum gyűjteményében meg lehet találni.

 

A Vincellér Ház a 60-as évek végén tűnt el teljesen a város történetéből. A strand, a II. Világháború alatt bombatalálatot kapott. Romos, mocsaras állapotban élte meg a rendszerváltást.

 

Számunkra romantikus szép kiránduló hely volt a Riminyáki csárdával-kocsmával.

A terület az önkormányzat tulajdona lett, II. Béla   regnálása alatt a vagyon garázdálkodás, pénzügyi bizottság, egyszóval az Ófalusiak eladták. Így épülhetett meg a Fesztál. ÁA