Encsy Eszter féltékenységét én megértem. Lőrincz nagyon érzéketlen hozzá. Szerintem, aki évekig tud párhuzamos kapcsolatokban élni azzal már elve valami nagy baj lehet. Lőrinc még megfejeli mindenféle nyalánksággal ez. (pl. bejelenti, hogy ő mennyire szerelmes volt Angélában, aztán hazamegy az asszonyhoz és még csodálkozik, hogy Eszter féltékeny.) Számomra ebbe a regényben egy lelkiismeretlen férfi belehajszol egy sérült nőt egy önemésztő szenvedélybe. A "nők, akik túlságosan szerettek" című könyv jut róla az eszembe. Ez egy pszichológiai könyv kapcsolatfüggő nőkről, hogy nők miért ragaszkodnak olyan férfiakhoz, akiktől nem kapják meg azt, amit szeretnének. 

Egyébként szerintem Angéla nem volt olyan rossz, mint aminek beállítják, csak két ember szemszögéből látjuk, Eszteréből, akik a gyerekkori sérülései miatt gyűlöli (holott észrevehetné, hogy ők megkapott olyan dolgokat, amit Angéla nem /pl. láthatot egy normális férfi-nő viszonyt, ANgélának hazugságokban kellett felnőnie.) Lőrinc meg nyilván az dolgozik, hogy akikkel becstelenek vagyunk azt hajlamosak vagyunk rossznak látni. 

Amikor Lőrinc bizonygatja Eszternek, hogy Angéla és közte már régen nincsen sexuális kapcsolat ez tiszta vicc. A nős férfiak mindig ezzel etetik a szeretőiket.