Wikipedia, A sumér nyelv:
A sumér hangok FELTEHETŐEN az alábbiak voltak (zárójelben az IPA-átirat):
Mássalhangzók: p, b, t, d, k, g, ŕ (dr), m, n, ĝ (/ŋ/), s, z (/ʦ/), (/ʃ/ vagy /ʧ/),
(csak az ósumerben, /ʃ/), l, r, ḫ (néha h)
Néhány kutató feltételezi a /c/, a /f/ a /h/, /j/, és a /w/ hangok jelenlétét is.
Magánhangzók: a (/a/), e (/e/), i, u
Az /o/ hang léte kétséges.
***
1. Két teljesen azonos ékírásjel nem lehet ország is és nép is, akkor, ha még a fonetikájuk is teljesen más. Tehát még nyúl-nyúl (mindkettő kinyúló) / vár-vár (elbarikádozva az ellenségre) típusú azonos hangalakú és rokonértelmű szavak sem lehetnek.
Következtetés: ez a kétszer lemásolt, de AZONOS jel nincs megfejtve.
A kalám szó megfejtése a héberből (ami az akkád protonyelve): kulám = MINDENKI.
2. Ha csak az ósumérban van "L", akésőbbiben, úgymond, nincs, de az akkádban biztosan van, akkor a sumér nyelv különböző korszakaiban nem egységes nyelvről van szó.
3. Ha a többféle sumért a mellette ugyancsak ékírással írt akkád segítségével "fejtették" meg, akkor az sem világos, hogy a sumér és az akkád két különböző nyelv volt-e egyáltalán, vagy csak egy nyelvnek a sokféle helyi és korszakbeli variációja?
4. A legrégibb, az ósumér nyelvemlékek textuális szövegei a nyelvészek által bevallottan sincsenek megfejtve. Inkább csak a számlák, adminisztrációs iratok, s a vezérek / istenek nevei vannak megfejtve - de csak MÁS nyelvek és a logika alapján.
5. Az un, ung? valóban népet fog jelenteni éspedig a héber ám = nép, um, umá = nép, nemzet alapján (N/M hangváltás, s valóban az N az ősibb), csak akkor a két ékírás jel nem lehet azonos.
***
Összefoglalás: a sumér nyelv megfejtése a flektáló és ragozó nyelvekre egyaránt érvényes GYÖKNYELVÉSZETRE vár, ami a hivatalos nyelvtudományban még nem is létezik. Enélkül még arra sincs remény, hogy a sumérnak akár csak a hanganyagát (az abc-jét) is pontosan beazonosítsák.
Bocsika watch-fire, a vita nem veled van, mert én csak az ékírás kiolvasási technikáját bírálom.
