Gyökny. 939. oldal: A sumérok önmagukat kingir-nek nevezték. A könyvbeli szófejtésem (amit kétségesnek tartok, más megfejtési lehetőség is van): a héber kin = sirat (visszaemlékszik korábbi lakhelyére?), gir = lakik, mészkő, kréta.

Sumérnak csak az akkádok nevezték őket, mégpedig a „pikkelyes” díszítésű tárgyaik után. Ezt viszont biztosra veszem, mert a héber somer = őriz, véd, samír = kapor (tartósító), tövis, korund, simur = konzerválás. A SMR szóváz szlovákul pontyot jelent – a pontyot valóban a pikkelyei őrzik. Visszaigazol a magyar sömör (pikkelyes bőr) és a nem-magyar smaragd, smirgli (korund).

Megjegyzés: a sumérnál is kétlem, hogy a „szó-ta-go-lás” mindig helyes volna – csak azért, mert a jeleket „feldarabolva” lehet kiolvasni. Az akkádban (proto-héber) azonban, amely egyértelműen gyöknyelv, végképp nincs helye ennek. Tehát az ilyen: ki-en-gi, su-meri féle szófejtések, legalábbis az akkádban, a „nyelvtudomány” amatőrizmusa.