2012. június 14-én, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének Magyar őstörténeti témacsoportja, az általuk „székely írás”-nak nevezett magyar rovásírásról. Az akadémiai tanácskozás, ha számos belső ellentmondást nem is tudott föloldani, mégis fontos előrelépést jelenthet. Megállapították és kimondták, hogy a székely írás nemzeti örökségünk szerves része, azzal mai ismereteink szerint kizárólag magyar szövegeket jegyeztek le.

 

Harangozó Imre régész több érdekes korongra bukkant Újkígyós határában. Ezt a fajta szürke kerámiát az I-VI. században, a Kárpát-medencében élő szarmaták használták. A szarmata kerámia jellegzetes, más régészeti korszakkal nem összekeverhető. A korongon látható rovásjelek teszik különösen érdekessé a leletet. Igaz, a szarmaták – mint önálló népcsoport - eltűntek a történelem süllyesztőjében, viszont génjeikben ma is köztünk élnek. Ugyanis, a szarmatákat két olyan nép követte, amely használta ugyanazt a típusú rovásírást. Az avarok és a magyarok.

Friedrich Klára:

"A Kr. e. 5. évezred második feléből származó, tehát nagyjából 6800 éves tárgy írásjeleket hordoz. A jelek nem díszítések, mivel nem szabályosan ismétlődnek, továbbá alakilag mindegyik egyeztethető a napjainkban is használatos magyar rovásírással és számrovással.

A külföldi szerzők által Danube Script-nek vagy Old European Writing-nak nevezett jelformák kutatásaim szerint a Kárpát-medencéből terjedtek szét az eurázsiai térségben. Ez pedig magával hozza azt a következtetést, hogy a magyarság rovásíró elődei már a Krisztus utáni 896 előtt jóval a Kárpát-medencében éltek. Hiszen, ahogyan magyar Adorján írta: "Minden műveltség ott marad fenn legtovább, ahol keletkezett."

A Tanulmány megjelent a Honlevél újság 2010 szeptemberi számában és a Magyarságtudományi Füzetek 7. számában, melynek címe: Magyar írás (2010)

Torma Zsófiánál is olvashatunk a Hunyad megyében található helységről.( Sarmizegetusa) Hivatalosan azt tartják róla, hogy itt állt a dák főváros. Régésznőnk egy adata szerint azonban ez a településnév a szarmatákra utal. Sarmise-getu-sa, azaz szarmaták helye, vagy vára. Alátámasztja ezt, hogy magyar neve Várhely.