A német nyelv Luther bibliája után kezdett kialakulni,
de nem beszélhetünk új nyelv kialakulásról, csupán átalakulásról, nagy különbség!

a különféle délszláv nyelvek pedig éppen Ciril és Metod egyházi szövegeinek hatására.
Naiv feltételezés, hogy két muki miatt, aki eldugva a kolostor rejtekén szövegeket bütyköl, attól az egész nép ezen a nyelven kezd beszélni. Ciril és Metód szövegeit egyébként is a 14. század elején gyártották a csehországi százavai kolostor szerzetesei 400 évvel a haláluk után. Metódot utólag még Olmüc püspökének is odahamisították.

Akkoriban a bolgár még nem volt szláv nyelv (hun nyelv volt), és a szlovén, horvát, szerb alig különbözött egymástól.
Mese habbal, hogy egy nép csak úgy nyelvet válthat. Legfeljebb a hun vezető réteg asszimilálódott, és ezen a nyelven hallatta tovább a hangját.

Sok sok év múlva kezdtek elválni egymástól, és az ószláv nyelvet óbolgárnak nevezték el, amely szinte semmiben nem különbözött a makedóntól.
A makedón tulajdonképpen ma sem önálló nyelv, hanem bolgár nyelvjárás. Művileg gyártották az elvtársak sok évtized szorgos munkával. A korra vonatkoztatva a makedón és a bolgár legfeljebb földrajzi értelemben értelmezhető. Én is így értettem.

A horvát és a szlovén nyelv azért kapott gellert, mert a nyugati egyházhoz csatolták őket, és a glagolita írást egyszerűen elfelejtették.
A glagolita írást mára mindenki elfelejtette, hiszen a keleti szláv egyház cirill betűkkel ír. Horvát szerzetesek viszont egész középkorban használták, sőt Csehországban és Lengyelországban is terjesztették, ugyancsak a 14. század táján, meg még azután is. Inkább az a furcsa, hogy egyáltalán volt két szláv írás. Ez már eleve elkülönülésre épült. Ez azok véleményét erősíti, akik szerint a glagolita írás nem is olyan régi, mint a cirill betűs, és az egyházszakadás kapcsán kellett létrejönnie, Cirillnek és Metódnak pedig ugyanúgy nincs köze ehhez az íráshoz, mint a nekik tulajdonított egyházi szövegekhez. A legrégibb hiteles glagolita emlék is 11. század elejére van datálva ha jól tudom.