"Helyszűke-füge" Lovásziban

Egy korábbi alkalommal Miklós bácsinál járva és a növényeket szemlélgetve szóba elegyedtem egyik általános iskolai osztálytársam öccsének feleségével, aki arról számolt be, hogy nekik is van fügéjük. Panaszkodott, hogy sokat bajlódnak vele, mert a két tő egy magas élősövény és a házfal melletti járda közé van beszorítva és hogy elférjenek mellettük, rendszeresen metszik őket. Látatlanban is az volt a megggyőződésem, hogy valami célirányossal ellentétes dolgot művelhetnek. Kértem, hogy a kedvemért az idén ne metsszék meg, próbáljanak valahogy elférni az ágak mellett. Vázoltam neki azt az elvet, hogy amennyiben egy növényt abban a magasságban csonkolnak, ahol akadályt képez, akkor ez az attól lejjebb eső részein indukál vegetációt, tehát az alsó (akadályt képező) része még terebélyesebbé válik.

Ma megtekintettem a helyszínt és azt konstatálhattam, amit vártam, illetve elképzeltem. Láthatóan több éven keresztül lecsonkolták a koronát képező ágakat, ami óriási sarjképződéshez vezetett, a törzsön hosszú hajtások nőttek, a csonkolási pontokról pedig még a korábbinál is hosszabb hajtások ágaskodtak szanaszét.

Ebben az évben, tanácsomat megfogadva, meghagyták a tavalyi felső ágakat. Ennek köszönhetően a hatalmas árnyék ellenére is elég szépen van elsőtermés (némelyik már érésre "puffadva"). Elmagyaráztam nekik, hogy ezeket a szép hosszú ágakat kell csupán kötözéssel, vagy támasztással egy kicsit "odébbterelni" és mivel ezek továbbra is fölfelé fognak nőni (a fejük fölé), az alsó zónában nem fognak akadályt képezni. A termő ágak jócskán kiemelkedhetnek a magas sövény teteje fölé, így a benapozottságnak köszönhetően kiválóan fognak teremni. A sarjképződés jelentősen alábbhagy.

Bár a helyszűke miatt fotózni is nehéz volt, íme néhány kép a helyzet érzékeltetésére: