A muzsikus barátja

 

Élt egyszer két barát. Egyikük szépen furulyázott és énekelt, a másik elmélyülten hallgatta. Amikor az egyik a hegyekről dalolt, a másik felkiáltott:

- Látom magam előtt a hegyeket!

Amikor az egyik a patakról énekelt, a másik így szólt:

- Látom magam előtt a patakot!

Aztán az az ember, aki elmélyülten tudta hallgatni társa dalait, hirtelen megbetegedett és meghalt. A muzsikus ekkor eltörte a furulyáját, és megfogadta, soha többé nem énekel.

- Mit ér az egész, ha nincs, ki becsülni tudná?

 

(Gyémánt és lótusz, Zen tanmesék és versek)