"a »szigorú tekintetű római legionariusoknak Spalatóban« nincs semmi közük a horvát történelemhez"
Hacsak nem az, hogy a Diocletianus és mások által odatelepített római lakosság bizonyíthatóan nagy tömegben továbbélt a horvát fennhatóság alá kerülő területeken (pl. DAI 29. fejezet). Az avaroszláv pusztítás után egy egyértelműen latin-római nevű férfi, bizonyos Severus szedte össze a salonai lakosságot a szigetekről, és telepítette vissza Spalatóba, először a Diocletianus-féle palota romjai közé. A DAI szerint "a maradék rómaiak ... a tengerparti városokba menekültek, és mostanáig birtokolják ezeket, melyek a következők: Kattaró, Ragúza, Szpalató, Trau, Zára, Arbé, Vejja, Opszara, melyek lakóit mostanáig is rómaiaknak hívják."
Tetszés szerint lehet idézni a DAI-ból a vonatkozó részeket. Ami például még nem került elő: "Amióta az említett szlávok letelepedtek, Dalmácia egész területét birtokukba vették; a rómaiak városai pedig megművelték a szigeteket, s azokból éltek. Minthogy azonban a paganok nap nap után rabigába hajtották és irtották őket, elhagyták ezeket a szigeteket azzal a szándékkal, hogy a szárazföldet műveljék. De a horvátok megakadályozták őket; mert még nem fizettek nekik adót, hanem mindent, amit most a szlávoknak adnak, a katonai kormányzónak adták" (30. fejezet). Ezután született a megegyezés I. Baszileiosszal, hogy a névleges bizánci függés fenntartása mellett ezeknek a dalmát városoknak a latin eredetű lakossága adózzon a horvátoknak. A DAI továbbra is első helyen említi ezek közül Spalatót (ma: Split).
