Komáromi János:

Törzs és levél

fatörzseken
hasadnak fel
az évek
s gyűrűket
rajzol beléjük
minden év
bennem is
évgyűrűk gyűlnek
világos,
sötét,
világos... sötét...

falevelek
hullanak lebegve
mint szelet vesztett
papírsárkány
földre érnek
és elenyésznek
ilyen levél
minden évem
s kérem a szelet
fújja még,
fújja még
tovább... tovább...