A langobardok főleg Bizánc ellen harcoltak, 605 körül a Ravenna-Ancona-Róma vonal lett köztük a határ, de a vonaltól délre Dél-Itáliában is létrejött két langobard hercegség Spoleto és Benevento. Grimuald idején ért hatalma csúcsára a langobard királyság, ekkor ezekre a déli hercegségekre is kiterjedt, Grimuald egyben Benevento hercege is volt. Halála után függetlenedtek a hercegek és trónviszály, belháború tört ki. Liutprand ( 712-744 ) alatt megszilárdult a királyi hatalom, újra kiterjedt a déli hercegségekre. Ratchis ( 744-749 ) király alatt leállt a langobard terjeszkedés, utóda Aistulf ( 749-756 ) viszont 751-ben elfoglalta Ravennát, ezzel megszűnt a közép-itáliai bizánci uralom. Ekkor a pápát kezdték fenyegetni, II. Sándor pápa a frank uralkodótól Kis Pippintől kért segítséget.