"Mágikus áldozat az, amikor valami olyasmit teszünk, amire sem a körülmények, sem egészségi állapotunk nem kényszerít bennünket, Mikor valami olyat teszünk, amely fizikai érdekeinkkel, kényelemszeretetünkkel, kéjszerző hajlamunkkal, hiúságunkkal, vagy személyes becsvágyainkkal ellentétes, világi megítélés szerint esetleg értelmetlen, és semmi anyagi hasznot nem jelent. Amit nem kell megtennünk. Nem kellemes megtennünk. Ami talán fájdalmas, fárasztó. Nem hoz sikert.  Csak szolgálat, elismerés nélkül. Adomány, ellenszolgáltatás nélkül. Önfeláldozás, hála nélkül. A léleknek, a jellemnek ez az elmondhatatlanul különös aszkézise, e titokzatos és emberfeletti heroizmus az, amely a mágikus gyümölcsöt termi. Amely rejtéjes szellemkezekkel kioldja anyaghoz kötött sajgó idegszálainkat. Finom sebészujjunkkal kiszabadítja húsunkból a félelemhorgokat. Antitoxinnal közömbösíti beidegzett rossz szokásaink mérgét és saját gyerekes igényeink, indulataink fölé emel bennünket. Aki belül így szabaddá lesz, arról kívül is lehullanak a bilincsek. 

A puszta szavakkal való áldozás azonban nem áldozás. A közömbös és felelősségmegváltó jótékonykodás nem áldozás. Amit adunk, önmagunkból kell adnunk, úgy, hogy még forró a vágyainktól, kegyeletünktől, vérünktől, verejtékünktől és könnyeinktől. Ez a felszabadulás egyetlen valutája. Szolgálni ellenszolgáltatás nélkül. Dolgozni siker nélkül a dicsőségért, ami a Messiásé bennünk."

Szepes Mária - Az áldozat mágiája