Na végre :) Konkrét dolgokra lehet konkrét választ adni.

 

"Barter?"

 

Minden a valós értékén számít. Ha nem azon próbálják kezelni, az ugyanúgy adócsalás, mint most.

 

"Magán célú céges költségek?"

 

Úgy minősül, mint ha odaadta volna a dolgozónak. És igen, ellenőrizni kell. De mivel nincs adóbevallás, csak online ellenőrzés, és bármikor belefuthat a cég, hogy fizetheti kártérítésnél a felszorzott összeget, szerintem el lehet érni azt az ellenőrzési gyakoriságot, ami elveszi a kedvüket.

 

"Multinacionális cégek?"

 

Nem különböztetem meg őket. Magyarországon csak itt bejegyzett cég működhet. Be kell hozni a befektetését, a nyereségét ki kell vinni, innentől nem érdekel, hogy kinek a mije a cég, az általános módszernek kell tenni a dolgát.

 

"EU kilépés szükségessége?"

 

Ezt már megbeszéltük: nem kritérium ebben a fázisban az EU-hoz való ragaszkodás. Hátrány, ha ki kell lépni, de a végén kell mérlegre tenni az előnyöket, hátrányokat. Ha nincs elég előnye, akkor a kilépés szükségessége azt fogja jelenteni, hogy megbukott a tervezet.

 

"Cég által magánszemélynek adott kölcsön?"

 

Leadózza a hitel felvételekor, visszafizetéskor pedig támogatást kap rá, mert a pénz pillanatnyi tartózkodási helyét veszem alapul. Az ellenirányú pénzmozgás időbeni tetszőleges mértékű eltérése, és a tetszőleges mértékű kamat miatt nem tekinthetem ellenszolgáltatásnak a törlesztést. Jó kérdés volt, köszönöm, mert ezen még nem gondolkodtam korábban.

 

"Természetbeni juttatások?"

 

Valós értékükön számolnak, kompenzációs adó hatálya alá esnek.

 

"Külföldiek cégalapítása Magyarországon?

 

Korlátlan.

 

"Cégvagyon magánvagyonná konvertálása külföldön?"

 

Hogy külföldön mit csinál vele, az már nem esik a fennhatóságunk alá. Az a kérdés, hogyan viszi ki. Minden kivitt pénz ugyanolyan a rendszer szempontjából (és a már megtalált luk is itt van, szóval ez még nem kerek).