A bejárat megtalálása túl nagy kunszt nem lehetett, hiszen a "tökéletes" sima burkolatba utólag kellett beilleszteni a bejáratot elfedő köveket. Ha egyáltalán volt szándék a bejárat álcázására, akkor is a hézag ott nyilván nagyobb volt, és ha vakolattal szépen el is dolgozták, figyelmes szemlélő megtalálhatta a nyomát, akár a lezárás után azonnal is, pláne később, mikor a homok már kikezdte a felületet.

 

A kőrostélyok rejtélyének egy lehetséges megoldása, hogy elszúrták. Elmesélve jó ötletnek tűnt, aztán mikor összerakva kiderült, hogy lényegében nem működik, (az átmászás lehetősége miatt,) akkor már célszerűbb volt nem feszegetni a kérdést. Ha jól tudom, eredetileg azért nem lehetett átmászni felettük, némi bontás kellett hozzá, de jelentéktelen ahhoz képest, hogy mekkora ráfordítás volt a beépítésük.

 

Az, hogy a vészkijárat felső szakaszát nem beépítették a piramisba, hanem kivájták, arra utal, hogy az eredeti tervben nem volt benne. Hogy mennyivel később kaptak a fejükhöz, az - ebből legalábbis - nem derül ki. A felső vég gondos kialakítása a rablókat kizárja, és arra utal, hogy a grottoig terjedő részt fentről indították. Az, hogy beletrafáltak a grottoba, lehetett véletlen is, de a szándékosság sem zárható ki. A piramis alapszintje alatt a járat burkolása egynél többszöri használatot (vagy legalábbis annak szándékát) tételezi fel.

 

Az alsó kamra a lejtős járattal a piramis szerves része, mert a lejtő a piramisba beépült (nem belevájták) de a földalatti rész ettől akár jóval a piramis előtt is készülhetett volna. Az egyidejű készítés azért valószínűbb, mert a kamra félkész (legalábbis annak néz ki). Nyilván nem az idő hiányzott, hanem valamiféle érdekmúlás következett be, ezt úgy tudom elképzelni, hogy ez volt a C terv. (Fáraót is érhet baleset, így viszont a királynő-kamra, mint B variáns elkészülte előtt sem maradt volna hajléktalan a fáraó - szükség esetén a kamrát hamar befejezhették volna (feltéve, hogy dekorálás nem volt szándékuk) és ugyanez lehetett a reláció a királynő-kamra és a mind közül legelőkelőbben kivitelezett királyi kamra, mint A variáns között is.) A kibányászott törmelék az építés egyik fázisában sem okozott komoly gondot, a magkövek illesztésénél is keletkezhetett törmelék, azzal együtt lehetett megszabadulni ettől is, vagy lehordták a rámpán vagy akár bele is építhették abba.

 

A "valamiféle szervizakna" elmélettel az a baj, hogy nem tudjuk megmondani, hogy miféle. Mire kellett még egy akna, ami nem az alsó kamrába vezet, tehát annak átszellőzését sem szolgálja, szállítani rajta bármit sokkal keservesebb, mint a lejtős járaton (akár fel, akár le)

 

Az akna talppontjának kimélyítése nem bizonyíték a fentről lefelé ásás mellett. Ezzel nyerhettek helyet a felfelé fejtés megkezdéséhez. A bejárati szakasz elég alacsony, keserves benne dolgozni, felfelé különösen, ezért némi többletmunkát megér, hogy amikor felfelé indulunk a vágattal, akkor hamarabb felállhatunk. A lefelé ásás esetén a törmelék felszedése az aknatalpról, valamint a biztonságos felvitele okozhatott komoly gondot (nem kell az egész kosarat visszaejteni, elég egy ökölnyi követ, és máris azonnali műszakváltás, hacsak nem minden kosárnyi törmelékkel maga a vájár mászik fel - aminek szintén van előnye, legalább kap levegőt is, de nagyon lelassítja a munkát) Az még egy komoly talány, hogy (akár felfelé, akár lefelé) a meglehetősen sötét és szűk aknában hogyan tudták a szükséges pontosságú méréseket elvégezni és az irányt tartani. (Lehet, hogy azért változik a meredekség, mert időnként az elkészült szakasz pontosabb megmérése után új irányt szabtak, amit a gyakorlatban megint csak közelítően sikerült tartani, de egy újabb korrekcióval ezt is helyrehozták, így a végén látványos eltérés nélkül érkezett a vágat a grottóhoz)

 

A "bejárat", vagyis az alsó vízszintes szakasz sem feltétlen jelenti a vészkijárat fentről ásásának bizonyítékát. Fentről lefelé ugyanis jöhettek volna közel állandó meredekséggel, korrekciók nélkül, hiszen a lejtős járatot mindenképpen keresztezték volna. A járat tetejéből indulni amúgy nem buli, mert akkor a lepotyogó törmelék egyenesen az alsó kamrába megy. A vízszintes szakasz okára a pontos méretek ismeretében lehetne tippelni, lehet, hogy ennek segítségével redukálták a 3D feladatot (a grotto megcélzását) 2D-re.

 

A falazat a grottónál az omladék kizárására kellhet, hogy miért hagytak bejáratot, azt nem tudom, ki tudja milyen célra akarták használni az üreget. Ha faragtak azon is, akkor használni akarták, vagyis logikus a bejárat meghagyása.

 

A földrengéses-mentőcsapatos történet sánta: ha valaki bentreked a piramisban, annak annyi. Mivel oda csak dolgozni jártak, és a hely viszonylag szűk volt, ételt, italt aligha tartottak ott több napra elegendő mennyiségben, sokkal valószínűbb, hogy ebédelni is kijöttek inkább. További kérdés, hogy mit csináltak ott egyáltalán, ha már le volt zárva, vagyis kész volt a piramisnak az a szintje? Maximum csiszolhattak, vagyis a fejtéshez szükséges durvább szerszámoknak is híján voltak. Továbbá, ha a dugók lecsúsznak, akkor vagy megpróbálom azokat összetörni, vagy egy rövid(!) söntöt fejtek ki, de nem egy ilyen feleslegesen hosszú és célszerűtlen vágatot. Ezen a múmiának is magának kellett volna felmásznia a sírba - vagyis a piramis a ledugózott feljárattal lényegében használhatatlan, vészkijárat ide vagy oda.

 

A királykamra tetejének repedése történhetett földrengés következtében, de egyéb okból is. Ha a beépítéskor repedt meg, a felülről javítás fúrás nélkül is lehetséges. Vagyis nem feltétlen emiatt kellett megfúrni a tehermentesítő kamrát a nagy galéria felől. Viszont bárkinek támadhat olyan gondolata a lapos gránit födém láttán, hogy afölött nem tömör kő van (hiszen a galériánál álboltozatot alkalmaztak, az ember itt is ilyenre számítana.) Ha viszont üreg van, akkor "nyilván" ott a kincs, meg "kell" azt fúrni.

 

Ezt viszont konkrétan nem értem: " a felvezető járat záródugóit már eleve (!!!) bele kellett építeni a járatba!?)" A piramisba időben be kellett vinni őket, eddig logikus, de a galériában félretehették őket, hogy a végén eresszék le - a vállalkozás nem kockázatmentes, hiszen ha megakadnak, abból származhat bonyodalom, de nyilván minden méretet ellenőriztek.