nyilván ízlés dolga is, de ettől a dologról lehet (s talán érdemes is) konkrétabban is beszélni. Az én problémám nem a "nekem nem tetszik" tiniproblémája, hanem hogy ismerem a Doors-ot, a zenei rétegzettségét, a szövegeit, az előadás finomságát és pontosságát - és Hobóék turnéja-lemeze egyszerűen nem tehető mellé. Korábban beidéztem a "Gyilkos az úton, a sötét agy oson, Nyaralni ha mész, gyermekedre nézz!" sorokat - nem hogy távol van az eredetitől, de nem is igen jelent semmit magyarul (ha valamicskét mégis, erőltetve  az fényévekre van az eredeti szöveg természetességétől, egyenességétől ("sötét agy oson"???). Talán erény hogy lefordítva énekelte* ezeket a dalokat, de érdemes lett volna magyarra fordítani ("gyere babám lobbants lángra?"... egy magyarnótában, esetleg.)

* az "éneklésről azért egy nem halványuló emlékem: a Maggie M'Gill nagy kedvencem, a hihetetlen feszültséggel indító és a feszültséget végig megtartó gitárjátékával, az abba később csodálazosan belépő jellegzetes billentyűszólóval... csodás: rockos, feszült, tiszta, lassú és nagyvonalú egyszerre. Na ebből lett a Hobóéktól egy durván lenyomott szimpla rock'n'roll, a nyitás után berobbanó üvöltéssel: "Misssz Megi Megél, fenn a dombon él, az apja nem hagyta, elment odébb (!!)..." (ez tényleg jó fordítás lenne? "elment odébb"???...) Talán egy jó-közepes rock-számnak elmegy, de Doors mellé aligha tehető. Csodálkoztam - és nagyon örültem - hogy aztán sikerült eladnom a lemezt.