<<"A módszer ugyanaz", ez így persze soha nem pontos, hiszen a Menkauré-nál nincs szép sima burkolat a piramis körül, az alsó sor burkolókövei "a puszta földön" állnak. És ez aligha az idő előtti befejezéssel függ össze, ahhoz túl korán kellett erről dönteni...>>

Hát, erre gondoltam, hogy eleve más módszerrel rakták fel a Menkauré burkolatát, már a kezdetektől. Kheopsznál az útburkolat nem csak kiér kb. 40 cm-el a lábazat alól, hanem több méternyire benyúlik a lábazat alá, azaz a szélső magkövek is ilyenen állnak, nem csak a turai mészkőből vágott burkolatelemek. Tehát a Kheopsznál már készen szállították az útburkolatot is, majd az első sor burkolatköveket is. Ezt utólag normálisan betolni alá nem lehet. Menkaurénál eleve nem akartak ilyet, a végén akarták lecsiszolni az egészet, a lábazat aljáig. Egyébként nem itt, hanem már nyomban a Nagy Piramis építése után technikát váltottak. Mert a Petrie vizsgálatai szerint a Khephrén piramis lábazata (ott is az alsó két burkolókősor vörös gránitból van) alá nem fektettek kőburkolatot, mint a Nagy Piramisnál, hanem az alap külső tömbjeit egyszerűen csak ráfektették a lesimított sziklára. A piramis körüli útburkolat pedig nekimegy a piramis csapott végű lábazatának (így meg egész könnyen lelehet hozni fentről a szöget, pláne a pontosan dolgoznak).

Ez egyébként arra is mutatna, hogy a Nagy Piramisnál alkalmazott technika a burkolókövek elhelyezésére nagyon komoly megeröltetést okozott, és később már nem is akarták követni, és nem érhette meg az óriási ráfordítást (de ezáltal a Nagy Piramis lett a legpontosabb gúla).

Egyébként technológialag nagyot léptek Kheopsznál, mert pld. az apja Sznofru Tört piramisa Dahsurban meg tkp. homokra épült, ezért megsüllyedt és repedések keletkeztek rajta (a szomszédos Vörös Piramisnál már "javítottak").

Hát, majd a diorittálakat is nézd meg, mert ott is felvetődik pár kérdés...

Amit írsz a fűrészelésről nem rossz, egészen jó lehetőség az illesztés pontosítására.