A belső falazat homorúsága: Maragioglio és Rinaldi szerint azért volt rá szükség, hogy erősítsék a kötést a belső rész és a burkolat között, hogy meggátolják az első kősorok csúszását. Miroslav Verner egyiptológus ezzel egyetért. Egyébként nem igaz, hogy csak a Nagy Piramis belső falazatánál alkalmazták, valószínűleg a Menkauré és a dahsuri Vörös Piramisban is van egy kisebb konkávság.  Mindenesetre nehéz rá értelmes magyarázatot találni (hisz a majdnem akkora Khephrénnél nem alkalmazták, és az sem rogyott meg).  André Pochan 1934-ben tanulmányt írt a piramis árnyékainak elnyeléséről, hogy ezek miatt volt a konkáv falazat (elfeledve vagy nem is tudva, hogy a küldő borítás nem követte a belső falazat homorúságát).

*

Viszont érdekelne, az ún. Vészkijáratról a véleményed, melyet a német szakirodalom Tolvajok Kútjaként emleget, de nem lehet az, hiszen a készítőknek jól kellett ismerniük a piramis belső folyosóit. Akik készítették, eltávolították a Nagy Galéria alsó padka kövét (lásd az első képen) és e mögött van a Vészkijárat felső pontja, míg a másik a levezető folyosó aló részénél. A hossza közel hatvan méter. A felső részét a járatnak egyszerűen átvágták a piramis belső tömbjein (!), azaz nem egy épített járat, viszont  beleérve a piramis alatti sziklaágyba, ott nem sokkal egy természetes barlang van az oldalában (utolsó kép). Itt a járat falát (ami itt függőleges) viszont kőlapokkal rakták ki. Az egyiptológuspk véleménye, hogy temetéskor ezen át hagyták el a Királyi Kamrát a munkások és papok (innen a neve), s valóban ezen keresztül rabolhatták ki a Királyi kamrát, viszont nem a rablók készítették. Érdekelne, hogy szerinted mikor és miért készült, mi volt a szerepe, hogy alulról vagy felülről vájták ki...???