"A burkolókövek hihetetlen pontosságú csiszolását nem hiszem el - ha egyszer hihetetlen, ne vegye ezt tőlem senki zokon. A piramis tájolása sem hihetetlenül pontos, csak hihetően - és számszerűen megadhatóan.
Van számadatunk a burkolat síkjának pontosságára?"
Az hogy "hihetetlen" nem arra értettem, hogy "tökéletes", hanem hogy abban a korban, 4600 évvel ezelőtt, nem hitte senki korábban, hogy képesek voltak ilyen pontossággal megmunkálni sima 10-20 tonnás burkolótömböket... Varázsló sem vagyok, hogy a cilinderből újabb, meg újabb adatokat húzzak elő erre, amiket meg majd úgyse találod kielégítőnek. Flinders Petrie a mérnökből lett egyiptológus a mérési eredményeit ebben a könyvben tárta elő: The pyramids and temples of Gizeh (1883). A burkolókövekről itt ír:
http://www.touregypt.net/petrie/c6.htm#26
A lényeg: Egy tetszőleges 75 hüvelyk (190,5 cm) hosszú szakaszon az eltérés az egyenestől és a tökéletes négyzettől kevesebb, mint 1/100-ad hüvelyk (1/4 mm). A borítókövek közti hasadék nem szélesebb, mint 1/50-ed hüvelyk (1/2 mm). Ráadásul a rést nagyon finom habarcs tölti ki, egyenletesen elosztva a 35 négyzetláb (3,25 m²) méretű felületen. Petrie szerint a borítókövek „a modern optikusok precizitásával készültek” (an amount of accuracy equal to most modern opticians' straight-edges of such a length).
"A legalsó sor valóban cseles, és Edwardsnak igaza is lehetett, legalábbis az alsó él közelében a végleges felületet ki kellett alakítani (attól távolabb már lehetett utólag is csiszolni, ott hagyhattak rajta többlet anyagot az építéskor)"
Tényleg cseles, mert ha készre munkálják az "alsó él közelét", azt tkp. már mindegy, érted, mert ha felülről munkálták lefelé a sorokat és a legalsó él kész volt, akkor ha megmunkálták az alsó élt előre akkor a szög miatt annak ott pontosan kellett találkozni! ha nagyobbra hagyták ott a szöget, akkor is egészen az élig meg kellett volna munkálni... Amúgy mennyire gondolod ezt az alsó él közeli megmunkálást? Tíz cm-re vagy 20-ra vagy mennyire, mert akkor az lett volna a két szög találkozási pontja. A normális eljárás az lett volna, hogy nem csak nagyobb szögűre, de hosszabbra is hagyják az alsó élt is, hogy ha lehozzák a szöget, az pontos legyen, hogy kintebb érjen az elméleti alapvonaltól, de ebben meg te is igazat adtál Edwardsnak, hogy ezt nem tudták volna úgy megcsinálni, hogy meg ne sérüljünk a szintén tükörsimára csiszolt lábazatkörüli útburkolat, melyre az első burkolatréteget fektették (azt megint készre kellett pedig munkálniuk!). Én körkörös rámpára gondoltam korábban (a legújabb leletek és adatok is erre utalnak), te ezek szerint egyenes vonalúra? Azt szerinted hogyan oldották meg, milyen szerszámokkal és mérési módszerrel, hogy képesek voltak a csúcstól az alapszintig lehozni a szöget? Ezzel a módszerrel mekkora lehet az eltérés hogy kielégítő volt az él közelében készre munkálni az alsó burkolókövet. A csúcstól középen mérve a lejtő hossza mintegy 186 méter, tehát szerinted ekkora távon, 210 burkolatszintet megmunkálva sorban mekkora lehet a hibalehetőség. Vagy akkor az elmondásod szerint az egész nagyon pofon egyszerű volt: "Építéskor minden burkolókő-sor tetején meg kell jelölni a következő sor alsó élének helyét úgy, hogy ez a jel a lefaragáskor előkerüljön, ekkor nem gond, hogy nem látok végig a csúcstól az aljáig." Gondolom valami ceruzával vagy rézkampóval ez berajzolták, és így jelezgették végig a 210 kősort.
Aztán ott van még az oldalél is le a sarokig. Ez a saroktól a csúcsig egy 220 méteres egyenes vonal, a piramis négy sarokkövét is előre meg kellett munkálni, készre csinálni, mikor elhelyezték... Ezt milyen módszerrel hozták le a két oldalról?
A négy hatalmas sarokkövet (lásd a lentebbi képeken) amúgy is különlegesre kellett megmunkálni. Itt vágtak egy mélyedést a korábban vízszintesre csiszolt alapsziklába, majd ehhez munkálták meg azt az útburkolati kőlapot, amit a piramis alsó lábazata alá fektettek, majd erre került a sarokkő.
Arról nem is beszélve, hogy egyes metrológosuk, olyanok, mint Livio Stecchini, az eltéréseket is szándékosnak tudják be, és tulajdonképpen kissé eltérő oldalakat vesz, 8 derékszögű háromszöggel számol, és nem is azonos lejtőszöggel, amit az építők szándékosan alkalmaztak:
http://www.metrum.org/key/pyramids/first.htm
http://www.metrum.org/key/pyramids/petrie.htm
http://www.metrum.org/key/pyramids/length.htm
http://www.metrum.org/key/pyramids/north.htm
A piramis tájolásáról. Cole 1925-ben mérte fel hivatalosan a piramis alapéleit és tájolását. A mérése szerint az alaplap oldalainak tájolásának eltérése az északi oldalon 2'28" a délnyugati irányba, a déli oldalon 1'57" a délnyugati irányba, a keleti oldalon 5'30" az északnyugati irányba és a nyugati oldalon 2'30" az északnyugati irányba. Az átlagos eltérés 3'06". Cole az északi oldal közepénél egy vonalat talált az alapsziklába vésve: ez jelölhette a pontos északi irányt. Az északi oldalnak a bemetszéstől nyugatra eső része 115,090 méter, míg a keletre eső rész 115,161 méter (az északi oldal teljes hossza: 230,251 m).
G. S. Pawley angol és N. Abrahamsen dán kutatók megjelentettek egy cikket Do the Pyramids Show Continental Drift? címmel a Science hasábjain 1973. március 2-án (892-893. old.). A két kutató felveti azt a lehetőséget, hogy az építők még kisebbett tévedtek a tájolásnál. Petrie úgy mérte, hogy a Nagy Piramis észak-déli tengelye 0° 3’ 43” ± 6”-el tér el nyugatra az igazi északi iránytól, a bkülső burkolat lábazati vonalán mérve. Petrie már arra gondolt, hogy az északi pólus is kb. 4 perccel tolódott el 5000 év alatt. Viszont a kontinens elfordulása miatt a piramisok 4500 év alatt mindössze 0,1' fordulnak el. Ugyanis az Afrika-tábla is éppen abban az irányban fordul el - bár nagyon lassan- amelyre a 3 nagy gízai piramis és a 4 kisebb gízai piramis is "téved".
Az afrikai tábla elfordulása egy Euler sarok körül -5,5° hosszúság és 3,6° szélesség. Tehát egy millió év alatt 3,6°-ot fordul az óramutató járásával ellentétes irányban. Ez elvileg azt jelentené, hogy úgy 18.190 évvel ezelőtt állhattak a pontos északi irányban a piramisok oldalai (Petrie átlagosan 4 percet számolt ezek eltérésére).
Ez is azt mutatja, hogy még a 19/20. században leméregetett tájolási értékek, eredetileg valamivel pontosabbak kellettek legyenek, ha nem is tökéletesen pontosak!
De mint írtam egy korábbi hsz-ben, hogy Stecchini még ezeket a "tévedéseket" is a tájolásnál szándékosnak tartja az építők részéről, ami szerinte egy nagyon bonyolult rendszer részeit alkották.
http://www.metrum.org/key/pyramids/summary.htm
