"Semmiféle támpont nincs arra, h 4-5-6 ezer évvel ezelőtt még milyen szigetek, szorosok, félszigetek, földnyúlványok maradtak/képződtek/tűntek el az utolsó nagy jégkorszak után, mint arra sincs, h a jég/hideg visszahúzódásával, mozgásával mely népek merre vándoroltak."

Hát ez így nem annyira igaz: van támpont a szárazföldek változásaira is, nem is kevés, a geológia elég sok adatot szolgáltat. Például a Bering-földhídról is tudunk.

Az Ausztrália-Dél-Amerika szigetlánc valóban használható volt (lett volna), bár a helyzet korábban sem volt sokkal jobb, mint manapság: a tenger itt ugyanis elég mély, a jelenlegi szigeteken kívül van egy csomó víz alatti hegy, de ezek nagyobb része nem 100 m körüli mélységig nyúlik, hanem inkább 1000-3000 m-re, vagyis a jégkorban sem állt ki a vízből.

A szigetek közötti néhány száz km-es távolság hajóval áthidalható, ha van miért. Ám ha többszöri 100 km-es hajózás után megint csak egy parányi szigetet találsz, elég nagy migrációs nyomás hatásárai is csak csekély számú ember fog tovább nyomulni, és a végén a 30. vagy 50. lépésben elérni Dél-Amerikát. És egy ilyen tengerhez szokott népség nem fog átkecmeregni az Andokon 4-5000 m magasban gyalog, mikor a tengerszinthez, a szubtrópusi langymeleghez és a hajózáshoz van szokva. Ha mégis ilyet tesz, akkor komoly ok esetén is több generáció után próbálkozik csak, és még sokkal több generáció után jár sikerrel. Ehhez képest Afrikából a Bering földhídon keresztül lesétálni a Tűzföldig, az egy átgondolt, tiszta koncepciójú vállalkozás, persze az is jó pár generációt igényel.

"görög (hellenisztikus) kultúra Indiától(Baktria) az Atlanti-óceánig húzódott, onnan már nem lehetetlen távolság az amerikai kontinens. " Első pillantásra nem az, csakhogy a jégkorban még nem lófráltak görögök sem Heraklész oszlopainál, sem Baktriában. A görögöknek nagyjából a mai földrajzi viszonyok között kellett volna átjutniuk.