Kárpátalja túra - 2. állomás: A Beregszentmiklósi várkastély

 

Története: (Forrás: varak.hu)

 

"A Latorca völgyében, Munkácstól ÉK-re, 10 km-re Szentmiklós (Csinagyijovo) községben nevezetes várkastély magasodik, mely egykor jelentős erődítménye volt a Huszt – Szentmiklós – Ungvár védelmi vonalnak. Kelet felől a Latorca képezte természetes védelmét, a többi oldalról földtöltéssel és árokkal volt megerősítve.
A helység a 13. században Bánk bán veje, Simon kezén volt. A Gertrud királynén elkövetett merénylet folytán 1214-ben azonban elveszítette azt. A 14. század végétől a Perényiek ősei birtokolták. Zsigmond király 1403-ban kelt oklevelében megengedte Perényi Imrének, hogy Szentmiklóson a maga részére erődített kastélyt építsen. E várkastély 1542-ig a Perényieké, 1578 – 1585 között újjáépült, birtokosa 1600-ban Telegdi Zsigmond volt, 1612-ben pedig Nyári István kapta meg. III. Ferdinánd király 1649-ben a kastélyt és uradalmát Lónyai Zsigmondra és mindkét nembeli örököseire ruházta. Később az elhunyt Lónyai Zsigmond özvegyét Rákóczi László vette el, s így a munkácsi és a szentmiklósi birtokok előbb rá, később utódaira, a Rákócziakra szálltak.

 

             

 

II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata nyomán a lengyel hadak a szentmiklósi kastélyt is feldúlták. 1661-ben Rákóczi László neje, Bánffi Erzsébet lakott benne. 1666-ben itt rejtőzött el I. Rákóczi Ferenc a gyászos véget ért Zrínyi- féle összeesküvés bukása után, ekkor a kastély Homonnai Drugeth György özvegyének, Eszterházy Máriának kezén volt. 1669-ben Lipót király beleegyezett, hogy a Rákóczi család a szentmiklósi uradalmat az Eszterházi családtól 65.000 tallérért átvehesse.
Ennek nyomán 1673-ban már Rákóczi Ferenc özvegyének, Báthory Zsófiának birtokaként említik. Báthory Zsófia elhunytával a birtokot Zrínyi Ilona vette át gyermekei javára. II. Rákóczi Ferenc vadászatai során gyakran megfordult szentmiklósi kastélyában. 1711. február 19-én e kastély adta utolsó szállását hazai földön, hol még az éjszakát töltötte. 1711-ben, a szatmári békekötés után Rákóczi birtokát a kincstár kezelte. 1726-ban VI. Károly Szentmiklóst Munkáccsal együtt gróf Schönborn Lotár Ferencnek adta. Ettől kezdve e család és leszármazottai birtokolták.

 

 

                                               

 

A várkastély emeletes, U alaprajzú, az északi és a déli sarkain kiálló kerek, illetve sokszögű saroktornyokkal. Lent nagy pincék terülnek el, a földszinti keresztboltozatú rész a saroktornyokon kívül hat szobát és konyhát, valamint egy hajdan palotának nevezett tágas előcsarnokot tartalmaz, míg fent az emeleten hosszú keskeny folyosóból nyíló hat kis szoba és egy nagy terem található. 1734-ben kéményeket építettek a házra. Az eresz alatt körben lőrések vannak, amelyek a várkastély eredeti rendeltetésére utalnak. Falai vastagok, homlokzatai simák, nyílásainak többsége egyszerű. Mindössze a saroktornyok első szintjén lévő ablakok tölcséresek, lőrésszerűek, míg a déli oldalhomlokzat két földszinti ablaka reneszánsz stílusú. Ez utóbbiak kettős ablakok, kőkereteik gazdagon és mívesen faragottak.
Felső sarkaikon ornamentális díszítések vannak, felettük tagolt szemöldökpárkányokkal. A kastély délnyugati bejáratát 1734-ben Marksteiner Jakab uradalmi kőműves falazta be, s azt a kastély ellenkező oldalára tette át.
1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága végzett kutatási és restaurálási munkálatokat. Ekkor került elő az É-i és a Ny-i falon két sgraffitto, amelyek közül az egyik háromszögű timpanonban Rákóczi címert mutatott."

 

    

 

A vár szinte már teljesen rommá lett, amikor egy őszülő rocker, egy heavy metal-dobos és festőművész, Bartosh József bérbe vette. Káldi Gyula és a Teleki alapítvány 1000000 Ft-ja segítségével felújították a tetőszerkezet egy részét. Így kezdődött a kastély újjáéledésének története. A festészetből befolyó összegeket a kastély felújítására fordítják.

 

    

 

A várkastély meglátogatása alatt igyekezett élmény dús idegenvezetést biztosítani. „Titkos folyosón” jutottunk át egyik helységből a másikba, mely mint később Káldi Gyulától a KÖH nyugalmazott osztályvezetőjétől megtudtam, (Teleki László alapítvány a Mezőgecse Kajdy kúria felújítása kapcsán végzett falkutatást, itt volt szerencsém egy vacsora alkalmával találkozni a szakemberrel) valójában fűtőfolyosó. De akkor ott a hatás a látogatóknak megvolt és eladta számukra a középkor hangulatát. Sok erőt és sikereket kívánok Bartosh Józsefnek, hogy a várkastély állagmegóvását folytatni tudja, mert itt még akad tennivaló. Sajnos az Ukrán állam nem tudja segíteni a megújulást, a Teleki alapítvány segítsége az állagromlást tudta lassítani. Jelenleg a kastély sorsa egyértelműen a festőművész kezében van.

 

       

 

       

 

     

 

    

 

    

 

    

 

A festőművésszel a Kossuth Rádió által készített 25 perces interjú meghallgatható vagy letölthető az alábbi linken:

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/premium-hely-elozetes-beregszentmiklosi-varkastely.html