Kosztolányi Dezső:
Apám

Két pár cipője volt és két ruhája.
Zord volt. Nem is mertünk fölnézni rája,
de néha este ellágyult, megolvadt,
nyitotta nékünk az ablak kilincsét,
és megmutatta mesebeli kincsét,
az őszi égbolton a tiszta holdat.