Ma délelőtt a Mezey Mária emlékházban jártunk. Az első alkalom, hogy nem tetszett, amit láttam. Magát a házat szűknek, ügyetlen beosztásúnak találtam, a kicsike szobák ormótlanul nagy bútorokkal voltak telezsúfolva. Ami tetszett, az a cserépkályha volt, no meg egy-két apróság. A ház vályogból épült, ezért aztán üdítően hüvös volt. A kert viszont tetszett, kicsike, de nagy lehetőségekkel. Volt benne egy cseresznye és egy meggyfa. ezeket sosem metszették vagy permetezték, ennek ellenére -- vagy éppen ezért - csodás, ízletes, nagyszemű gyümölcsök érnek rajta.

Azért nem bánom, hogy megnéztem, legalább tudom milyen.