A bankoknak annyi igazuk van, hogy tulajdonképpen senkinek semmi köze hozzá, hogyan oldották meg a fedezetet. Megállapodtunk, hogy CHF alapon számolunk el, ok (ha forinthitelről lett volna szó, annak jóval magasab forintkamata is lett volna).

A dolog ott fordul meg, hogy a bank szemérmetlen és pofátlan extrahaszonra tesz szert pontosan akkor, amikor a gazdaságnak éppen arra volna szüksége, hogy a piac szereplői konszolidálják a helyzetet: magyarul a banktól elvárható (lett volna), hogy az eredeti hitelszerződéssel kalkulált profit feletti részt önként "visszaadja", középárfolyamon számoljon és ne emeljen kamatot.

Ennek éppen az ellenkezőjét tették, akkor amikor gyakorlatilag 0% -ra esett a chf libor vagy mi a tököm, akkor pakoltak még rá plusz 1-2 százalékot (megmagyarázták a kockázati tényező növekedésével, ez kb olyan mintha én kevesebbet volnék hajlandó törleszteni, mert drágább lett a liszt), és emellett nyerészkedtek az amúgy is sínylődő adóson a nem létező devizaforgalmi jutalékon is (vételi árfolyam).

Na ez így nem hagy más választást (nekem, mint adósnak), hogy én is kihasználjam a lehetőségeimet. Ha arról van szó, felőlem bele is rokkanhat a bank (persze ebbe nyilván nem fog), de ez már nem úriemberek játéka, hanem a pénzügyi vadnyugat.