Szép estét, Bűvöskék!

 

 Lányi Sarolta

 Amikor el kell válni 

 

 

Őszi bús virágaimmal,
sürű sóhajtásaimmal
koszorúzom a fejedet,
mikor nem vagyok teveled.

 

Sóhajvirágos, koszorús fődet

körüllengi a fájdalom,
amikor el kell válni tőled
utánad sírva száll dalom.

 

Szegény szemem csak rádtekintő

szivemmel is téged kivánlak,
de gőgös sorsunk nemet int
s reményem zöldje egyre bágyad.

 

A nappalom halálos álom
s az éjjel élő, éber bánat…
…Sóhajvirággal koszorúzlak
és sírok, sírok teutánad.