Magdileona:

Cipő emlékére

Gyújtottam gyertyát
komor ég alatt,
szívekben tompa
nyilallás fakadt.
Tiszta, zengő hangok
felhők mögül szólnak,
tűz fényei lettek
messze távoloknak.
A kismadár elszállt,
a zászló ám tovább leng,
ember áldoz a lét
törékenységének.
Süvíthetnek szelek
a 67-esen,
emléked tovább él
tömegek szívében.