Most már értem, a megszólaló képviselő volt a II. kerületben:

Változó igények - A Rózsadomb Villapark története

Az egyik legnagyobb lakásszámú és legexkluzívabb budai luxusprojekt története az '50-es évek elejéig nyúlik vissza, mikor még üres telkek álltak a beruházás helyén. Majd a Belügyminisztérium üdülőt épített a telkekre, mely később átalakult, és óvodaként kezdett üzemelni. Az óvoda és bölcsőde - a helyiek elmondása szerint - a rendszerváltás után is üzemelt még néhány évig, majd ezt követően elhagyatottan állt úgy 2005-ig, amikor is egy külföldi befektető vásárolta meg a telket a Belügyminisztériumtól. "A befektető készíttette el a terveket, kért (és kapott) építési engedélyt. Ezt követően 2006-ban kínálta részünkre először eladásra az immár 4 villaépület, összesen 47 lakás megépítésére alkalmas, építési engedélyes tervekkel rendelkező, 8000 nm területű telket. Az eladóval közel egy évig alkudoztunk, majd 2007-ben vásároltuk meg az ingatlant az Inter-Európa Bank (ma már CIB Bank) telekvásárlási hitelének felhasználásával." - meséli dr. Boglutz István, a Skarlát-Házak Kft. ügyvezetője a kezdeteket.


2008 végén, 2009 elején kezdődtek el a mélyépítési munkálatok, vagyis pontosan a hazai válság kitörésének időpontjában, majd 2009-ben a szerkezetépítés. 2012 júniusában kapott az épület használatbavételi engedélyt. Jelenleg az eladásokkal párhuzamosan történik a lakások minden esetben egyedi belső kialakítása. Boglutz elmondása szerint a projekt telekvásárlással és kivitelezéssel együtt 3,4 milliárdos költséget jelentett, ennek megfelelően 750 és 1050 ezer Ft/nm áron kínálják a projekt lakásait. Banki finanszírozást kizárólag a telek megvásárlásához vettek igénybe, a kivitelezéshez nincs projekthitele a fejlesztőnek, ami talán az egyik legfontosabb feltétele volt a projekt számára a válság sikeres átvészelésének.

Külön érdekesség, hogy a projektben eddig lakást vásárlók körében alacsony igény mutatkozott a luxusszolgáltatások iránt, mint közös uszoda, szauna, gőzkabin, vagy konditerem, mivel kevesen vágynak a közös használatú wellness-re. Vagyis a multimilliomosok körében egyre inkább terjed a tudatos gondolkodás, és a luxust leginkább a lokációban és az épített környezet minőségében mérik, mintsem a kiegészítő szolgáltatások sokféleségében.

A projekt 41 lakásából máig mintegy 31-et értékesítettek, és jelenleg 8-ba már be is költöztek az új lakók. Boglutz elmondása szerint a vevők alig 10-20 százaléka külföldi állampolgár, ám jellemzően ők is valamilyen szálon kötődnek az országhoz. Bár egy ilyen, több tíz, akár százmilliós lakást nem lehet nem befektetésként is kezelni, a trendek alapján a vevők többsége tervezi a beköltözést, és nem csak spekulációs céllal vásárol luxuslakást.

De kik is érdeklődnek egyáltalán az ilyen lakások iránt? Jól körbehatárolható réteg. "A vevőink jellemzően 40 év feletti, magyar, magasan képzett felső középosztálybeli - nagyvállalati felsővezetők, cégtulajdonosok - magánszemélyek." - összegzi tapasztalatait Boglutz.

http://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/multimilliomosok_valasztasa_a_legdragabb_luxusotthonok.180434.html